Kántor Zoltánnal (Nemzetpolitikai Kutatóintézet) Mózes Szabolcs beszélgetett a magyar nemzetpolitika lehetőségeiről, felfogásáról és a kárpát-medencei magyar közösségek demográfiai problémáiról. Kántor Zoltán szerint kommunikációs és gyakorlati szinten is nemzetpolitikai rendszerváltás történt a jelenlegi magyar kormány révén. A kárpát-medencei magyarságot fenyegető negatív migrációs, népesség csökkenő és asszimilációs folyamatok közül az utóbbit lehet a leghatékonyabban befolyásolni. A kutatóintézet igazgatója szerint fontos, hogy optimistán közelítsük meg a népességfogyás kezelését.  Mózes Szabolcs azon kérdésére, hogy "hogyan lehet lassítani e folyamatok?", Kántor szerint mindenekelőtt megfelelő háttéradatokra és szakmai stábra van szükség, utóbbi a Nemzetpolitikai Kutatóintézetben testesül meg. Mózes azon kérdésére, hogy „mi várható a nemzetpolitikai szereplőktől?“ Kántor Zoltán szerint a mindenkori magyar kormányok politikai beállítottságtól függően vagy a szomszédos államokkal (baloldal), vagy a határon túli magyar közösségekkel (jobboldal) állnak szorosabb kapcsolatban. A rendszerváltás óta több alapproblémával sem foglalkoztak megfelelően (óvoda és iskolaválasztás, romakérdés). Kántor kiemelte a stratégiaalkotást, amelynek elengedhetetlen részei a modellezések, az identitásképző intézmények erősítése (óvoda, iskola, stb) és általánosságban a helyi...

Surján László és František Mikloško szimbolikus nyilatkozatai a szlovák-magyar együttélésről végre a Gombaszögi Nyári Tábor nagyközönség előtt is elhangzottak Tokár Géza moderálásában. Az eszmecserén terítékre került mindaz, amely gátolja az építő párbeszéd kialakulását: a szlovák és a magyar politikai elitek érdektelensége, és a történelmi múlt eltérő értelmezése révén kialakult sztereotípiák. Mikloško szerint a szlovákság korábban sikeresen megbékélt a zsidósággal és német kisebbséggel, a hivatalos bocsánat kérések és emléknapok által. Azonban mindez nem mondható el az 1989-ig tartó kommunista rendszer és a szlovákiai magyarság kapcsán. Surján a téma átpolitizáltságára mutatott rá, amely jelentős befolyással bír a téveszmék kialakításában. A civil kezdeményezéseknek sokkal nagyobb teret kellene kapniuk e téren, illetve az egyházak is komoly szerepet játszhatnak a jó viszony kialakításában. A szlovák parlament volt elnöke mindezzel egyetértve megjegyezte, hogy egyértelműnek kellene lenne a vasúti kétnyelvűségnek, valamint a szlovák iskolákban a magyar nyelv idegnyelvű oktatásának is. Mindkét résztvevő egyetértett, hogy a megoldásokra most...

Az Irodalmi Szemle által szervezett Cigány utak c. könyvbemutató, a sajnálattal távolmaradó Jónás Tamás helyett, Száz Pállal és Szalay Zoltánnal zajlott. A Szemle bemutatása mellett, a közönség, a kortárs hazai és európai cigány irodalom jelentősebb személyiségeit is megismerhette. Szalay Zoltán elmondása alapján a megújult Irodalmi Szemle, az elegáns provokáció (társadalmi üzenettel bíró, de korábban nem vállalt témák: multikulturalizmus, kisebbségi lét, stb), a kritikai éberség (a kortárs hazai művészek és a társművészek felé való nyitás) és a produktív válságkezelés (a problémákkal való szembenézés) hármasa mellett kötelezte el magát, amelynek júliusi témája a cigány irodalom. Száz Pál szerint eleve problémás körülírni ezen meghatározást, hogy ne csak a szociális érzékenység szempontjából láttassuk az olvasóval. Ennek megértése végett különböző cigány írók és költők életútját, valamint műveit elemezték. Az előadók révén megtudhattuk, hogy Jónás Tamás poszt-nyugatias és városias stílusára leginkább József Attila munkássága bírt nagy hatással. A szlovák Ajda Bavin Paiv előszeretettel alkalmazza regényeiben a szlovák-magyar...