Surján László és František Mikloško szimbolikus nyilatkozatai a szlovák-magyar együttélésről végre a Gombaszögi Nyári Tábor nagyközönség előtt is elhangzottak Tokár Géza moderálásában.

Az eszmecserén terítékre került mindaz, amely gátolja az építő párbeszéd kialakulását: a szlovák és a magyar politikai elitek érdektelensége, és a történelmi múlt eltérő értelmezése révén kialakult sztereotípiák. Mikloško szerint a szlovákság korábban sikeresen megbékélt a zsidósággal és német kisebbséggel, a hivatalos bocsánat kérések és emléknapok által. Azonban mindez nem mondható el az 1989-ig tartó kommunista rendszer és a szlovákiai magyarság kapcsán. Surján a téma átpolitizáltságára mutatott rá, amely jelentős befolyással bír a téveszmék kialakításában. A civil kezdeményezéseknek sokkal nagyobb teret kellene kapniuk e téren, illetve az egyházak is komoly szerepet játszhatnak a jó viszony kialakításában. A szlovák parlament volt elnöke mindezzel egyetértve megjegyezte, hogy egyértelműnek kellene lenne a vasúti kétnyelvűségnek, valamint a szlovák iskolákban a magyar nyelv idegnyelvű oktatásának is.

Mindkét résztvevő egyetértett, hogy a megoldásokra most van szükség, tanulva a XX. századi magyar történelem tragédiájából és a német-francia kiegyezésből.