Párkapcsolati sanzondélelőttöt hirdetett péntekre a Szalmaszínház, a talányos műfaji besorolás végülis örömzenélésbe és együtténeklésbe torkollt. A Szeder-Szabó Krisztina és Turchányi Dániel alkotta MeloDisztiK kettőst a Gurigongo Symposium hozta a táborba, ők pedig magukkal hozták a 20-as és 30-as évek amerikai és párizsi szvinges-sanzonos hangulatát, majd a zenés időutazás során meg sem álltak egészen a 2000-es évek Budapestjéig. Krisztina varázslatos hangterjedelmével és stíluseszközeivel kápráztatta el a közönséget, Dani pedig gitárjátékával tökéletes aláfestést biztosított az angol, francia és magyar nyelvű daloknak. Finoman csilingelő, nőies visszafogottságú, recésen duruzsoló és kacéran frivol – Krisztina énekhangjára szinte bármilyen jelző remekül „ül”. Persze ahhoz, hogy emlékezetes koncert kerekedjen a magánéletben is egy párt alkotó duó előadásából, a gitár- és énektudáson kívül szükség volt Krisztina személyiségére is: a közönséggel remekül kommunikáló énekesnőnek sikerült bevonnia a közönséget is a produkcióba. Aki a másnaposság finom levezetéseként ült be a sátorba, azt hamar fejbe kólintotta a Szeder két tagjának örömzenéje....

Péntek délelőtt a nagysátorban Simon Attila és Filep Tamás Gusztáv voltak a tábor vendégei. A Kovács Balázs által vezetett beszélgetés témája a felvidéki szellem, aminek alapját Simon Attila tavaly megjelent könyve adta, melynek címe Magyar idők a Felvidéken. A könyv egy tudományos és ismeretterjesztő munka egy olyan területről, amit eddig nem sokan kutattak. Az első bécsi döntés után visszakerülő területek, amik a második világháborúig tartoztak Magyarországhoz, a trianoni trauma fényében a magyarországi emlékezetben pozitívabban jelenik meg, mint a szlovákiai magyarokéban, ahol inkább ez feledésbe merült. A visszacsatolás történeti előzményeit Trianontól lehet vizsgálni. Csehszlovákiához olyan magyar lakosságú területek kerültek, amik a történelem során sosem rendelkeztek egységes közösségi tudattal. A régióknak megszűnt a gazdasági központjaikkal a kapcsolata. Bár Érsekújvár lehetett volna központja a magyarságnak, ezt a szerepet nem tudta ellátni. A felvidéki magyarság csak regionális közösségi tudattal rendelkezett mindaddig, amíg nem érte őket meghurcoltatás, ami etnikailag bélyegzett meg minden magyart Szlovákiában. Az...

A Gombaszögi Nyári Tábor július 17-i, pénteki napján a Kutika textilmanufaktúra és gasztroműhely mutatkozott be Szalay Zoltán és Szabó Réka programkoordinátorok révén. A tavaly indult projekt a Minorma Polgári Társulás révén kezdhette meg működését Sajógömörön, mostanság pedig helyi erdei gombák, gyógy- és fűszernövények termesztésével is foglalkoznak. 2007-ben bezárta kapuit a tornaljai Ozeta nagyüzemi varroda, és több száz helybeli maradt tartósan munka nélkül. A gömöri régió amúgy sem gazdag munkalehetőségekben, így a kilábalás sem tűnt egyhamar megvalósíthatónak. A szakképzett munkaerő általános elvándorlása miatt pedig a jövőbeli munkahelyteremtési tervek is veszélyben forognak. A változásra egészen 2014-ig várni kellett, amikor a Kutika projekt a régió varrodai múltjának feltámasztása érdekében Sajógömörben kezdte megvalósítani az elképzeléseit. A jelenleg 4 főt foglalkoztató textilmanufaktúra hazai és külföldi varrodai megrendelésekből tartja fenn magát. Szabó Réka elmondása szerint a következő fázishoz, azaz a saját dizájnnal bíró ruhák készítéséhez leginkább egy megfelelő tervezőre van szüksége a projektnek, aki képes elfogadni...