Múlt héten áttekintettük a felvidéki nyári táborok történetét, most ejtsünk néhány szót az idei találkozónak otthont adó Gombaszögről is.

Nem önálló település, a Rozsnyótól pár kilométerre fekvő Szalóc község egy része. A falu már-már giccsesen szép dombos területen fekszik, ha Petőfi jönne a táborba 12-én, egészen biztos, hogy írna hozzá egy szerenádot. Gombaszög persze elsősorban arról híres, hogy a legnagyobb felvidéki magyar diáktalálkozó névadója, de a tábor távolléte alatt is állandó turisztikai célpont volt, hiszen a hely tökéletesen ideális egy régimódi sátortáborhoz és a lokális barlang, ill. az amfiteátrum is megér egy misét. Különös hangulatot áraszt, ahogy a különböző korlenyomatok, így a nemesi kúria, a régi kovácsműhely, vagy a mészégető belenőttek a regényes tájba, amely békésen őrködik az épületek felett.

A település karakteres épülete a nemesi udvarház (vagy ha úgy tetszik, kúria), amelyet a 18. század második felében húztak fel, kései barokk stílusban. Azóta persze hol tettek hozzá, hol elvettek belőle, a 19. században pedig klasszicista stílusban gondolták újra az építményt. A ház alapvetően földszintes, de pincével és padlásszobákkal is ellátták. Simára meszelt falait néhol rokokó stílusú berakások díszítik.

Az épület legnagyobb művészettörténeti értékei a jó állapotban fennmaradt mennyezeti stukkók. A település vezetősége a kúriát Szalóc legfontosabb kultúrtörténeti emlékeként tartja számon, ennek ellenére a tető erősen sérült és a konstrukció is rossz állapotban van. Sajnos fosztogatásnak is áldozatul esett, 1992-ben elloptak öt kézzel munkált klasszicista ablakrostélyt az épületből, ezek közül négy került vissza a község tulajdonába egy évvel később (azóta elzárva tárolják őket). A község 2007- ben az "Obnovme si svoj dom" program keretein belül felújította az épület tetőszerkezetét.

A kúria szomszédságában áll az ,,intézőház,,. Az épület az Andrássyak által építtetett 19. századi gazdasági létesítmény. Klasszicista stílusban készült, emeletes, famennyezetű épület, ami a dualizmus alatt kisiparos fémfeldolgozóként működött. Egyszerű és funkcionális, a gerendaáthidalásoknál világítónyílásokkal látták el, hogy a beltér elég fényt kapjon. A bejáraton át rögtön egy folyosóra kerülünk, ami teljes szélességében átöleli az épületet. A négyzet alapú ház oldalai tükröződnek, tehát az egymással szemben álló oldalak alaprajza megegyezik. A szebb időket látott építményt lassan elkopott két évszázad súlya alatt, jelenleg rossz állapotban várja a felújítást, ami a kúriához hasonlóan 2007-ben a tető államilag támogatott renoválásával elkezdődött, de lassan tíz esztendeje stagnál.

Gombaszög talán legrégibb fennmaradt épületmaradványai az 1371-ben, gótikus stílusban épített templom, ill. kolostor romjai. Az eredetileg a pálos rend által használt épületegyüttest a török megszállás alatt a helyiek erődként használták, de 1556-ban elpusztították. A templomból csupán néhány fal maradt meg, köztük a hajó déli, kb. 8 méteres oldala, ezeken még megfigyelhető néhány épen maradt gótikus ablaknyílás, a kolostorból azonban gyakorlatilag csak az alapok maradtak fenn. Az elhanyagoltság sajnos ezt az emléket is sújtja, ráadásul a 19. századi beépítések tovább rontották a romok túlélési esélyeit.

Az egykoron önálló Gombaszög emléke talán elveszett volna, ha a felvidéki fiatal értelmiség nem fedezi fel magának a festői falucskát, de most új fejezet kezdődhet az életében, hiszen a nyári tábor végre ismét hazatalál!