„Mint magok a földben – Lesz élet belőle” – énekli a szavakról az Anima Sound System, akik idén Gombaszögön elrepítenek minket a népi motívumokkal fűszerezett elektronika világába. Közösségünk legfontosabb megnyilatkozási formája és öntudatunk alapköve a nyelvünk, és ez őseink esetében sem volt másként. A Trianon utáni, Csehszlovákiába került magyarság körében így kitüntetett szerepet játszottak a nemzetiségi nyelven közölt kommunikációs eszközök (sajtó, rádió stb.), a hétköznapi anyanyelvhasználat és természetesen – ami a szavakat a legszebben szólaltatja meg – az irodalom. Az életrajzi portrék hagyománya egészen az ókori görög kultúrkörig nyúlik vissza, Plutarkhosz Párhuzamos életrajzaihoz; következő cikkemben pedig ezen hagyomány szellemében szeretném bemutatni a (cseh)szlovákiai/felvidéki magyar költészet első képviselőit. Talán bodrogszentesi nagypapámtól hallottam először a „helmeci papról”, aki „mindig kutyájával jött le a hegyről fehér ruhájában”. Később már verseit is megismertem egy, az ő nevét viselő szavalóverseny nyomán, amely a mai napig igyekszik a premontrei rendi plébános munkásságát és szellemiségét őrizni az...

Portré Dzurányi Lászlóról (1888-1955) A vasárnapi szieszták, a kora esti olvasgatások vagy közösségünkhöz kötődő különböző sajtóorgánumok lapozgatása közben el-elmerengünk azon, hogy kik is vagyunk és merre is tartunk valójában. Mit is jelent számunkra Pozsonytól Nagyszelmencig, itt, Közép-Európa lágy (talán nem is annyira lágy) ölén magyarnak lenni Szlovákiában. Elejtünk néhanapján olyan klasszikus közhelyeket, hogy „bezzeg az előttünk lévők jobban/rosszabbul csinálták” - ez, végülis, emberi dolog. Trianon után is olyan emberek alkották a „szlovenszkói magyarságot”, akik saját meggyőződésüket követték, se nem jobban, se nem rosszabbul, ahogyan mi ma. Ők avatták fel Jókai szobrát Komáromban, ők látták az épülő „Kis Prága” lakótelepet Kassán és ők olvasták nap mint nap a korabeli Prágai Magyar Hírlapot vagy a Magyar Újságot. Mielőtt bemutatnám az egyébként nem is felvidéki születésű Dzurányi Lászlót, hangsúlyoznom kell, hogy nem ódákat készülök zengeni róla, hanem amennyire egy rövid portré megengedi, úgy a két világháború közötti korszak egyik tehetséges publicistáját közelebb hozni...

Korábban már bemutattuk nektek egy részét azoknak a zenekaroknak, akik oltári nagy bulit csapnak majd az idei táborban. Most pedig itt az idő, hogy a többieket is egy kupacba gyűjtsük. Következzen a második felvonás! A Való Világ valóságshowból ismertté vált Majoros Péter slágereit mára már nemcsak egész Magyarország, de a környező régiók is fejből fújják. Majka zenei pályafutását 2003-ban kezdte, azóta már maga mögött tudhat 3 albumot és számos toplistás dalt. Ma már elképzelhetetlen bármelyik rádió vagy Top 40 sikerlista Majka dalai nélkül. Szókimondó és pikáns szövegeivel fantasztikus hangulatot teremt azok számára is, akiknek nem tartozik kedvencei közé az általa képviselt műfaj. A nyíregyházi Alvin és a Mókusok 1993-óta egy garázsbandából napjainkra az ország egyik legismertebb zenekarává nőtte ki magát. Elsősorban frappáns szövegeik ragadták meg a közönséget. A punkon kívül egészen más stílusokban is megcsillogtatták már tehetségüket - a nyugisabb, lírai dalokon keresztül egészen a metálig mindenből kihozták a maximumot....