Komoly tartalom, igazságok a hétköznapokból, zsebkendő utáni kutatás a nézőtéren, visszatartott könnycseppek, elfojtott és visszatérő emlékek. Ez az, ami leginkább jellemzi a MáSzínház előadását. Márton Gábor Csabával, az Apák fiai című előadás rendezőjével beszélgettem. Mióta működik a MáSzínház? Immár 14 éve, 2005-ben alapította Bakonyvári L. Ágnes drámapedagógus és Göllesz Csilla gyógypedagógus. Eredetileg kísérletezni szerettek volna, hogy a drámapedagógia illetve a gyógypedagógia miként tud együtt dolgozni annak érdekében, hogy a szellemi fogyatékossággal élő felnőttekkel tudjunk dolgozni és őket fejleszteni első sorban az önkifejezés terén. Hogyan néz ki önmagában a társulat? A legelején ez még csak egy pár fős csapat volt, heti egy foglalkozással. Jelenleg 12 helyi foglalkozásunk van 115 résztvevővel és már van 3 olyan futó előadásunk, amelyeket rendszeresen műsoron tartunk. Ezek mind inkluzív előadások, tehát együtt játsszanak benne fogyatékossággal élők és ép értelmű színészek. Mi ihlette az Apák fiai című előadást? Ezt megelőzően készült egy másik előadásunk, a KépMás -...

Három jogi szakértő különböző álláspontjait hallhattuk tegnap délután a Tóth Károly sátorban a Lex DAC, illetve himnusztörvényként elhíresült törvénymódosítás kapcsán. Fiala-Butora János, ifj. Mészáros Lajos és Cúth Csaba azt a parlament által elfogadott beadványt ismertették mélyebben a laikus közönség számára, amely korábban nagy botrányt keltett a szlovákiai magyar közösség körében. A beszélgetést Czímer Gábor, újságíró moderálta, aki a beszélgetés elején röviden ismertette a probléma tárgyát érintő eseményeket. Ezt követően egy kifejezetten korrekt hangnemben folyó és minőségi információkban gazdag vitát hallhattak az érdeklődők. Cúth a legelejéről kezdte az egészet, amikor csak csend volt, és ő nem értette, miért nem szólaltak meg időben a vészharangok a Híd nemzetgyűlési képviselőinél. Végül a Paraméter hírportálnál jelent meg az első értelmezése az öt SNS-es képviselő által benyújtott törvénymódosításnak. Fiala-Butora János demonstrálta, hogyan változtathatja meg egyetlen szó az egész törvény értelmét. Vannak nyelvi problémák, viszont az adott beadvány megszületésének szándéka és célja is befolyásolhatja, amelyről az...

A Kocsmakertben tegnap délután Barak Dávid mesélt a csallóközi maffiáról és annak történetéről. Barak Dávid, a Paraméter hírportál újságírója 2016 óta foglalkozik komolyabban a témával, számos írása jelent meg a csallóközi maffiaper kapcsán, jelenleg pedig könyvet ír a témáról. Maffiaháború és véres leszámolás A beszélgetés elején a vad és zabolátlan kilencvenes évek kerültek terítékre. Megtudhattuk, hogyan épült fel és milyen ügyletekből tartotta fent magát a szervezett bűnözés (Dél-)Szlovákiában, valamint azt is, milyen út vezetett oda, hogy két dunaszerdahelyi csoport háborúja a fontánai véres csütörtökké fajult. Dávidtól megtudtuk a fontánai események háttértörténetét és a kevésbé ismert részleteit is. Azok a bizonytalan kétezres évek Miután a Pápay-klán kikerült a képből, egy felemás hatalomátvétel zajlott le, a fontánai tízes gyilkosság megrendelői pedig igyekeztek eltüntetni minden bizonyítékot és szemtanút, aminek és akinek köze volt az esethez. Ez állt a Raisz fivérek 2008-as eltűnése mögött is, miközben Sátor Lajos, a főnök – aki ellen elfogatóparancs...