Ez már a harmadik nap, hogy nagyon- nagyon igyekszem blogolni, és ha most mellettem áll az univerzum akkor most engem olvashattok :) Nah, ebben a jó kis tizedikemeleti huzatban nem is olyan nehéz írni. Persze ez a huzatolás csak ma jutott eszembe, eddig itt fulladoztam a negyvenfokos hőségben, ami már nagyon megy az agyamra. Csak ma négyszer zuhanyoztam. A jó hír is az időjárással kapcsolatos amit szeretnék veletek megosztani: Jövő héten nincs kánikulla!!! Vagyis nem kellene, hogy legyen. Az internet szerint kb 10 fokkal mérséklődik az időjárás. Már csak azért imádkozzunk nehogy a ló másik oldalára esve az eső miatt fájjon a fejünk. Csaknem! Egy pesti meteorológus barátom tanított, hogy hogy is csinálják a meteorológusok az esőt, nekem valahogy nem ment... próbáltam, aszem nincs hozzá tehetségem. Persze, persze, nem lesznek az embernek egyik napról a másikra időjárásalakító képességei, de még gyakorlok addig... Azért figyeljetek oda, hogy sem az esőkabatot sem...

Tavaly ilyenkor még senki nem ismerte őket. Egy héttel később már egy egész tábor énekelte a VAN zenekar számait. Ennyi ember pedig nem tévedhet. Azóta is mindenki azt kérdezi, hogy kik voltak ők, és hogy jönnek-e idén. A válasz már egy ideje ismert, de aki nem tudná: Igen! Stílust nehéz lenne mondani: egy kis világzene, némi népi elem, erős gitár, duda, jó szöveg. De nem is fontos. A hangulat a lényeg, abból pedig van bőven a zenekar tarsolyában. Illetve dudájában. Hogy a bölcsészek és a zeneszakértők igényeit is kielégítsük, néhány sorban a zenekar történetéről és zenéjéről: "A VAN zenekar 2008 április 1-én adta első koncertjét. A jelenlegi felállás az akkori énekes és pengetős távozásával, illetve Karosi Roland csatlakozásával 2008 decemberében érte el végső formáját. 2009-ben megjelent 5 számos demo anyagunk, ami a honlapon hallható és letölthető. 2009 májusában a zenekar megnyerte a nyíregyházi Mustárház által rendezett tehetségkutató versenyt, aminek köszönhetően...

Nyolc fiatal állítja: hét közülük zenél, egy pedig a szöveget írja. így töltődik meg az élethordójuk. Ebben a hordóban benne van minden, ami nekik kell: érzelmek, célok, öntudat, élni és tenni akarás, alkotásra való hajlam, emlékek, gondolattöredékek, illatok, félelmek. A hordó koncertekkor megtelik, s a kicsorgó amorf valami körülcsurogja a közönséget is. A koncert végén a hullám visszahúzódik a hordóba, magával véve egy-két összetevőt, ezzel is gazdagítva azt. Nem kell aggódni, az amorf valami minőségét megőrzi az új adalékokkal is. Egy viszonylag kiskorú zenekarról van szó, formációjuk 2007-ben alakult. Zenei stílus ügyében nem alkudtak meg egynek kiválasztásával, mindenki hozza a saját magára jellemzőket: népzene, drum and bass, funk és jazz is jól elférnek egymás mellett. A nagy kavalkádból csoportmunkával pedig összeáll egy kerek világ. Elmondásuk szerint a zene és a szöveg összhangba hozása a lényeg, a kölcsönhatás nélkülözhetetlen. Ám ha egy kíváncsi és nyitott érdeklődő a zenekar oldalán (www.jovilagvan.eoldal.hu) meghallgatja...