Öllös László a fenti kérdésre adott választ pénteki előadásában. A válasz egy szóval: fragmentáltság. Fragmentáltság, hiszen a szlovákiai magyar pártok részei között hiányzik a kommunikáció. Mindezen felül a Híd-Most és az MKP belülről sem egységes. Az MKP-ban az a probléma fogalmazódik meg, hogy mi legyen a bukás után, míg a Híd-Mostban a kormányposztokért folyik a harc.

További fragmentáltságot jelent, hogy a Híd-Most pártnak képviselői vannak a Szlovák Parlamentben, az MKP-nak pedig az Európa Parlamentben. Az együttműködés mértéke így még számottevőbb, ha figyelembe vesszük azt is, hogy az önkormányzatok képviselői is a két párt között oszlanak meg. A programszintű együttműködés a közeljövőben sem várható. A fragmentáltság okai továbbá a jelenlévő ellenszenv, illetve az érdekütközés.

Az önkormányzatoknál MKP- és Híd-képviselők is vannak, ahol csak minimális együttműködésre lehet számítani. A jövőre nézve csak az az út járható, ha legalább a belső harcok véget érnek. A Magyar Koalíció Pártjánál valószínűleg egy éven belül megoldják a problémákat, a Híd-Mostban a belső viszályok pedig az alapján rendeződnek, hogy ki kapja a minisztériumi posztokat, pontosan a Környezetvédelmi Minisztériumot. Ebből majd kiderül az, hogy valójában ki a Híd-Most elnöke. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mint a civilszervezeteket tömörítő anyaszervezet is fontos közéleti szerepet tölt be. Szakmai állásfoglalásai nyilvánosságot kapnak a médiában, ennél fogva jelentőségét nem lehet elhanyagolni.

A fent leírtak ellenére mindkét magyar pártban vannak együttműködési szándékot mutató elemek. A politikai életben a verseny javíthatja a színvonalat, amennyiben betartják a játékszabályokat. A szlovákiai magyar politikai életben az a probléma, hogy felborultak azok a szabályok, amelyek alapján a politika működött.

A magyarellenesség problémáját abban látja, hogy a rendszerváltás óta nem vitattak meg alapkérdéseket, hanem kompromisszumokkal fedték el (Beneš-dekrétumok). Létezik egy háttérben meghúzódó doktrína: a magyarok – legyen az anyaországi vagy szlovákiai – veszélyt jelentenek Szlovákia számára. Ez nyilvánvalóan nem igaz, ám a szlovákiai politika mégis egyik alapját képezi.

A jövőben az a kérdés, hogy mit tudunk változtatni az emberek értékrendjén. Arra a kérdésre Öllös László, hogy mit rontott el az MKP a kampány során így válaszolt: „Az MKP a választások előtti két hónapban mindent elrontott, amit el lehetett rontani, és azt is sikerült elrontania, amit nem lehet."

Öllös László előadásában elhangzott néhány fő ok is, melyek az MKP vesztéséhez hozzájárultak: a Híd-Most pártnak sokkal több pénze volt a kampányra, a sajtóban jobban szerepeltek, volt vezető személyisége, valamint friss, üde és korszerű plakát-kampánya volt, míg az MKP nem rendelkezett egységes kampányarculattal. A Híd-Most programkampányt folytatott a régiókban, míg az MKP nem csinált door-to-door kampányt: túl sokat foglalkozott az „ellenféllel”, s ennek köszönhetően a negatív kampány a viszályára fordult.