A táborban járt Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának eddigi szóvivője, aki a közelmúltban elfogadta Rudolf Chmelnek, a kormány emberjogi és kisebbségügyi alelnökének felkérését egy minisztériumi tisztségre. Az alakuló kormányapparátusban Petőcz szekcióvezető lesz. Az oktatásügyi és a kulturális tárcától átvett jogkörök alapján ez a hivatal valamiféle nem hivatalos kisebbségi és kulturális önrendelkezést biztosító hivatallá alakul át, amely irányítaná a nemzetiségi intézményeket és iskolákat, beleértve finanszírozásukat is. Ugyanakkor Petőcz Kálmán a táborlakóknak tartott előadásában hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kultúra pártfogását nem szabad a támogatás kérdésére szűkíteni. Minden téren azt szeretnék elérni, hogy ezek a közösségek előtt megnyíljon az előrelépés lehetősége. Különösen fontos, hogy a szükséges operacionalizálás keretén belül a hivatalnak a nemzeti iskolaügyet érintő kérdésekben is döntési joga lesz majd. Petőcz által vázolt koncepció alapján azt szeretné, ha a kormánynak lenne állandó emberjogi bizottsága, melynek tényleges beleszólása lenne a törvények előkészítésébe, például úgy is, hogy emberjogi szempontból véleményezik a törvénytervezeteket. Az...

Hogy éreztétek magatokat a táborban? Rettenetesen jól éreztük magunkat, mindenre volt időnk, a programok nem ütötték egymást, mindenhova oda lehetett menni, de ha éppen nem volt kedvünk, akkor beszélgethettünk, vagy csak egyszerűen alhattunk. Remek volt. Milyen volt a koncert? Rengetegen voltak, ahhoz képest is, hogy esett, és ezt mindenkinek nagyon köszönjük, mindenki jól vette a lapot. Őrültünk annak is, hogy meghívtak minket ide , és ezen a szép környéken játszhattunk, úgyhogy szeretnénk jönni jövőre is, ti is gyertek jövőre! Dolgoztok valamin mostanában? Egyelőre albumot nem készítünk, de egyre születnek az új számok. A következőt, az „Egymás ölében” címmel pár nap múlva be is mutatjuk. Honnan merítitek az ihletet? Az úgy van, hogy Borisz ír nekünk szövegeket, vagy még a Pál illetve én is adok be szövegeket a közösbe, és aztán általában Pál az, akit ezek megihletnek, átgondolja, és megírja a zenéket. Aztán elhozza a próbaterembe, megmutatja, hogy hát kábé milyen,...

A sátras alvás hiányzik, a hajnali fél kilenckor felbömbölő VAN: Fent és lent c. száma. most max szépen kimászok a kényelmes ágyamból és aztán kapcsolom a zenét. a zsiros kenyér sem hever előttem készen és persze a hagyma sincs halmokban. s ami már ténylegesen a pofátlanság törvényi tényállását valóstja meg, hogy Vadalma sem terem reggelre! mit tehet ilyenkor az ember? várjunk csak szépen egy évet, esetleg teremtsük meg a kis összkompofortos krasznahorkaváralja-imitációnkat? Ez volt életem első DH-s tábora, ami előtt azt mondták ha ez az első, tuti nem is az utolsó... s most kezdem kapizsgálni, hogy tényleg! ez jó volt! igy, ahogy volt, hogy alig ismertem valakit, hogy kilógtam tán kicsit a sorból, de nem az a frusztráltság érzetet keltő kilógás volt ám ez! nem fogom körülirni, mert nem tudom.  eleinte persze félve indul neki az ember az ismeretlennek, de ha az legalább ilyen jól sül el, az már jó....