Az előző év átütő sikerén felbuzdulva a Diákhálózat idén is megrendezi a Gombaszögi Nyári Tábort. Ez a cseppet sem hagyományos minifesztivál július 12. és 17. között a krasznahorkai autókempingben várja majd az érdeklődőket.A tábor Krasznahorkán, a festői szépségű vár tövében zajlik majd, nevében mégis a közeli Gombaszöghöz kapcsolódik. Ez utóbbi helyen ugyanis a szlovákiai magyar fiatalok már 1920-as évek óta szerveznek különféle táborokat. Erre a hagyományra kapcsolódik a Diákhálózat és tagszervezetei által megrendezett nyári tábor, amely programjával kiemelt helyet foglal el a többi nyári fesztivál között. Az eseménynek idén különös aktualitást ad, hogy a Diákhálózat megalapításának huszadik évfordulóját ünnepli. Tovább a bumm.sk cikkére >>

„Aznap történt, hogy nem tudtam eldönteni, szerelmes vagyok-e a pincérnőbe, vagy csak az időjárás-változás miatt érzem ilyen furcsán magamat.” „Izéja … hallottad ezt, te marha, te, te idióta… aszongya, hogy izéja, ez a hülye izé je… Én nem tudom, de asszem, hogy az a szar, az a ízés szar, az volt, az volt ott…” „Európa legmagasabb hegycsúcsa a Mont Blanc. Európa leghosszabb folyója a Volga. Európa legnagyobb tava a Ladoga-tó. Európa legnagyobb folyami szigete – a Csallóköz." „A tömeg – a mindenkori, a szent és sérthetetlen, az egyedüli bizonyosság, amely támadhatatlan, amely meghatároz, amely törvénykezik, amely eltipor, amely lecsiszol.” „Mután akklimatizálódtam, már meg tudtam különböztetni Korpás, a Kaszás Dezsi bandájába tartozó negatív „íkújú” oroszlánfóka, Lecsó, a kettesütemű motor hangjára emlékeztető stílusban hahotázó vaddisznó, illetve Csuncsi a jóhiszemű és gyámoltalan emberek átverésére és kiszipolyozására specializálódott róka egyedi röhögését.” A fenti sorok Szalay Zoltán Nyelvjárás című könyvéből származnak. Ő ott lesz a...

A 90-es évek elején a dunaújvárosi gimnáziumban egy bizonyos Kiss Tibor *és a barátai megalapítottak egy *Október névre hallgató bandát. Ahogy a gimnáziumnak, ennek a bandának is vége lett, de nagy szerencsénkre nemsokára újraalakultak Quimby néven (érdekességként megemlítendő, hogy a név a bostoni Quimby Comics magazin után jött, amit egyik amerikában élő barátjuk küldött nekik haza). Első két albumukból még nem sok Quimby-hangzás árad, inkább hasonlít a 30-as évek sanzonjára és mindkettőn angol nyelvű felvételek találhatóak. Ahogy egyre népszerűbbek lettek a pesti éjszakában, úgy hagyták el az angolt és vették fel a rájuk annyira jellemző epikus hangvitelt. Így érkezünk el 1999-ig és az Ékszerelméig, ami a magyar popszféra egyik legütősebb albuma. Mi más is lenne, ha a mesélő nem más, mint maga „az ördög magyar hangja“ miközben “köribe gyűlnek a méreten aluli angyalok”. A zene egységes és mégis kalandozó, tradicionális, miközben tele van újításokkal, a szövegek „kegyetlenek” és ironikusak, mindez...