Anno egy szép nyáron, az első táboromban - ahol már megérkezésem után kb 15 perccel becsöppentem a "szervezőségbe" - volt egy néhány szabad percem, és leültem én is ahhoz az asztalhoz, ahol a csajok mindenféle szines gyöngyből csináltak izéket...

Eltelt azóta néhány év, s tőlem számtalanszor megkérdezték már, mióta kézműveskedem. Hát, azóta. Amikor ott a hűsben a kocsma mögötti asztalnál csak azért bénáskodtam a szinte láthatatlan nagyságú gyöngyökkel, mert éppen az aktuális "motiváció" is ott ült az asztalnál. A kapcsolatból nem lett semmi. Mármint a fiatalemberrel...

A gyöngyökkel viszont annál inkább. De leginkább a dróttal mélyült el a kapcsolatom, mára nincs olyan hely a házunkban, ahol nem lenne egy kis darab, vagy éppen egy harapófogó... (vagyis, ma már nincs, mert mind bé van pakolászva, viszem magammal...)

Én nem állitom, hogy mindenkivel meg tudom szerettetni a kézműveskedést. Nem erre van a táborban kézműves-sátor. Inkább arra, hogy kikapcsolódj, bizonyitsd be az ügyességed - hihetetlen, mindenkibe szorult egy kevés - vagy a kreativitásod. Értem, értem, de miért egy darab dróttal kéne tenned ezt? Nem kell.

A kézműves műhely idén mindenki számára lehetőséget biztosit arra, hogy saját elképzeléseit kiélje. Mármint, ami a kézműveskedést illeti :) Mit lehet majd csinálni minden nap délelőtt???

 - nemezelni
 - varrni, himezni
 - gyöngyöt fűzni
 - drótot hajlitgatni
 - festegetni
 - csomózgatni
 - műanyag-hulladékot újrahasznositani
 - e technikákat felhasználva külön-külön vagy együtt ékszert, ajándékot, bármit késziteni
 - csak úgy ülni
 - sörözni
 - meg még sokmindenmást, aminemjuteszembemost
 - de főleg: jól érezni magad!

Van még kérdés? :) Találkozzunk minden délelőtt a tábor központi rétjén a kézműves-sátorban! Aki vár rád: Kika, Vica, Dóra

U.I. Ha minden nem mozgatta meg a fantáziád, im egy kihivás: Mi szépet lehet gyártani régi cédékből???