Strigulahúzogatás. Már csak néhányat kell otthon aludni (a többit meg valamelyik haver lakásán) és jöhet az, amit nem lehet kihagyni... Addig meg egy kis ízelítő abból, ami nem sör, és nem is cseresznye, de szeretjük. Már a tavalyi évben is meglátogatott minket Éliás Ádám, aki szerencsére nálunk is ragadt pár napra. S mivel a DH tábor (na meg a belevaló társaság!) csak jó hatással lehet az emberre, ezért idén is velünk korongozik és építi a „mohácsi” típusú égetőkemencét. Jobban mondva mi, vele. Mert valahol, méllyen mindenkiben ott motoszkál az agyagozáshoz fűződő olthatatlan vágy, csak még lehet nem kapott lehetőséget a kitörésre. Hát tessék kedves fiatalok, a tábor számtalan esélyt nyújt most erre is. Éliás Ádám szavaival élve: „Hááát izééé... DH tábor... múlt éven úgy indult, hogy leugrok egy délutánra, de annyira megtetszett hogy három napra ottragadtam. Kegyetlenül jól éreztem magam. Amúgy is egy szociopata állat vagyok, de ilyen bandával nagyon...

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy zenekar, melyet úgy hívtak, hogy Kispál és a Borz. Ez a zenekar kicsiny hazánkban és déli szomszédjában nagy-nagy hírnévre tett szert, miután megszerkesztették a Csinibaba zenéjét és olyan számokat írtak, mint a Ha az életben, De szeretnék, vagy a tavalyi táborozók körében nagy sikert aratott Csillag vagy Fecske. Aztán egy szép nap úgy akakult, hogy úgy alakult - Lovasi András, a Kispál énekese, felfedezte a magában rejlő szólógitárost és három, a Kispálban már játszott zenésztársával alapítottak egy zenekart. És itt kezdődik a Kiscsillag meséje. Az eredetileg hobbizenekarnak induló banda olyan jól sikerült, hogy egyre több számuk született, a számokból album és koncertanyag lett, és egykettőre azon kapták magukat, hogy a garázs helyett klubbokban és mindenféle fesztiválok színpadjain játszanak. Mostanra őket tartják Magyarország legjobb fesztiválzenekarának, két lemezük jelent meg - Greatest Hits vol. 1 (Lovasi legjobb munkája az elmúlt 10 évben) és az...

Nagy nap a mai! Ünnepélyesen bejelnthetem, sikerült szabadságot kivennem a tábor idejére. Egy hete még nagyon siralmasak és kétségbeejtőek voltak a kilátásaim, most viszont, szinesebb a világ édesebb a levegő, szomjoltóbb a víz, a varjak krákogása is muzsikának tűnik. Utólag köszönöm az asztalra csapós leckéket, arra az estere ha már tényleg nem akarnának szabadot adni. Szerencsére nem kellett bevetnem, bár lehet később még jól jöhet. Itt felhívom a szelídebb természetű kedves táborlakók figyelmét, hogy ha úgygondolják adok leckéket, sőt megkockáztatom a kijelentést, mestereim szivesen megtanítanak titeket is hogyan nyomatékosítsátok egy megfelelő, jólcélzott asztalracsapással akaratotokat. Jelige: karrierépítés/-rombolás. Duplán nagy nap a mai! Pontosan egy hónap mulva lesz a tábor első napja (ez az a nap amikor, a nulladik nap estéje után először kel fel a táborlakó fejfájassal) Ki tapsikolva, sikítozva, vagy épp fejét vakarva, hogy hogyan repülhetett el ilyen gyorsan egy év veszi most tudomásul ezt a jegenyefaillatú, rumbóízű tényt. Előre...