Az előadásban előbb infantilisnak nevezte a szlovákiai magyar közösséget. Miért is infantilis a szlovmagy közösség, miben nyilvánul ez meg? Én az infantilizmus bizonyos jeleit mondtam és vállalom is, annak ellenére hogy nagyon kemény ez a meghatározás. Nem tud felnőtt módon viselkedni ennek a kornak nagyon kemény kihívásaira, nem képes önmagát vállalni teljes súlyában és egy állandó paternalisztikus reflex hatására fölfele és körültekinget és vár megoldás olyan helyzetekre, amely helyzetekre a megoldást csak ő maga tudná kiprodukálni Létezik-e a szlovmagy közösségen belül keleti és nyugati identitás? Nem tudom, ilyen pontos adataim nincsenek. Mentális különbségek vannak ez biztos. Ez politikailag is leképezhető, és nagyon is érdemes volna elgondolkodni, másként viselkedünk akkor ha többségben vagyunk egy adott településen vagy régióban, és másként viselkedünk akkor ha kisebbségben vagyunk. Ha többségben vagyunk, nagyon gyakran nálunk is előfordulnak bizonyos fajta intoleráns jelek, hiányzik nagyon az empátia a nálunk fellelhető kisebbséggel szemben, például egy olyan magyar kisváros...

Régóta temetik a blogokat, és habár a átalakulóban van a netes naplót használók köre, mégiscsak növekszik a számuk. A tavalyi magyarországi statisztika is növekvést jelez. Amíg a blogolás régebben egy különleges műfajnak számított, mára ez megszűnt, és azok a blogok bizonyulnak sikeresnek, amelyek túlélik az első évüket. A szlovákiai magyar közéleti blogok körül a legutóbbi találkozó óta történt egy-egy jelentősebb változás. Megjelent a Közbeszéd blog, a szerzők többsége azonban már tapasztalt blogger. A választások miatt pedig megélénkültek a politikai színezetű blogok. A Gombaszögi Nyári Táborban harmadik alkalommal ülnek le a meghívott szlovákiai magyar bloggerek. Várhatóan vendégünk lesz a Félvidék és a Felvidéki blog, a Körkép és a Közbeszéd, a Méla Béla és a Szótlan Szemtanú, illetve ismét vendégünk lesz a magyarországi Mandiner Blog is. sa

Élő közvetítés. Ki a magyar? Kerekasztal-beszélgetés az Új Szó szalon rovatában hónapok óta zajló nyilvános vita szerzőivel: Hunčík Péter, Lovász Attila, Öllős László, Petőcz Kálmán, Tokár Géza. Hunčík Péter szerint a kárpát-medencei magyarságot nem kezelhetjük homogén egységként. Farkas György kifejtette, hogy hiba lenne szlovákiai magyar nemzettudatról beszélni. Ezt Petőcz Kálmán azzal egészített ki, hogy az emberi jogok közé tartoznak a nemzeti jogok is. Ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy a magyar kissebség is az EU része is. Lovász Attila szerint az alapvető kérdés az nem az, hogy ki a magyar, hanem, hogy miért maradjon magyar, ezt még azzal egészítette ki, hogy Európa ereje, hogy minőségi életet lehet élni, melyhez hozzátartozik a nyelvi sokszínűség is. Hunčík szerint gond van, ha az identifikációs kategóriák nem fedik egymást. Majd még hozzáfűzte, hogy meg kell tárgyalnunk az erkölcsi kérdéseket is, mert szorosan összefüggenek az identitással. Öllös László szerint Csak akkor beszélhetünk nemzeti szabadságról, ha az állam nem hátráltat benne. Majd Lovász Attila hozzáfűzte,...