A szombati nap délutánja Gyurgyík László demográfus és Kiss Tamás, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársának előadásával kezdődött. Az program apropója a közelmúltban lezajlott népszámlálás volt. Pontosabban népszámlálások, hiszen az egész EU-ban, így Szlovákiában és Romániában is népszámlálás volt. A határon túli magyaroknak mindig kulcsfontosságúak ezek a felmérések. Elég csak arra gondolnunk, hogy egy-egy településen a hivatalos nyelv használatát az ott élő nyelvi közösség százalékos arányához kötik. Ezen felül sok más szempontból is fontos egy közösség létszámának meghatározása, ha mást nem, egyszerűen azért, hogy tudják, hányan vannak. Szlovákiában a magyarok aránya a lélektani fél millió alá csökkent, egész pontosan 458 467-en vagyunk. Mindezek után jöjjenek a nyers tények. A számok nagyon sötét képet mutatnak, 1991 és 2001 között 47000-val fogytunk, de 2001 és 2011 között 62000-rel. A legmegrázóbb az, hogy az utóbbi számnak a 2/3-a az asszimiláció. Vagyis a többségi nemzetbe valló beolvadás fogyasztja leginkább a szlovákiai magyarok létszámát. A...

Idén újra meghívtunk sikeres szlovákiai magyar vállakozókat, vendégeink voltak Mikóczy Zoltán, Overdose tulajdonosa és Vicsápi Bugyi Natália. A példaképekből sosem elég, a szlovákiai magyarból pláne nem. A tábor utolsó napján megismekedhettünk azzal, hogy nemcsak a férfiak sikeresek vállakozóként, de egy nőci is lehet kemény „bizniszmen“. „Nem minden úgy működik, ahogy a fősulin tanítják. A kollégáimhoz mindig úgy viszonyulok: esélyt kell adni mindenkinek. A legfontosabb, hogy akarjanak az emberek, a többit pedig már meg lehet tanulni“ – vallja az a hölgy, aki .... az év szlovák vállakozónője lett. Szóval az első az elszántság. A második pedig a kitartás. Mikóczy szerint ugyanis: „Ha tízszer neki megyünk a falnak, meg kell próbálni tizenegyedszer is, mert előbb-utóbb kidől az a fal“. Nem baj, ha padlót fogunk, mert sikersztori csak abból lesz, aki képes a padlóról is felállni. A vállakozók meséltek arról is, hogyan hatott a siker a családi életükre. Itt viszont eltértek a vélemények,...

A „kiskerekasztal” Bindics Zsolt (Híd), Farkas Iván (MKP) és Antalík Imre (Selye János Egyetem, közgazdász) részvételével Dél-Szlovákia felemelkedésének lehetőségeit vitatták meg. A vita leginkább gazdasági szemszögből értékelte a régió helyzetét. Betekintést nyerhetett a hallgatóság Dél-Szlovákia gazdaságtörténeti fejlődésébe, melyet a vitapartnerek egyaránt visszatérően hangoztattak. Értékelték az állami gazdasági diszkrimináció megjelenését a magyarlakta területeken, leginkább a vállalkozás- és infrastruktúra fejlesztés kapcsán. Annak kapcsán, hogy vannak-e a szlovákiai magyarságnak helyi szövetségesei vegyesen válaszoltak - Bindics az önsegély és a saját források hatékonyabb felhasználását, Farkas a szlovák pártvezetők nemtörődömségét, míg Antalík a szakmai alapú politika kialakítását hiányolta. Egyetértettek azonban, hogy az élelmiszeripart fejleszteni kell, hiszen Dél-Szlovákia a mezőgazdaságban bír a legnagyobb potenciállal. A jövőre nézve az uniós és hazai források kilobbizására, vállalkozóbarát környezet kialakítására, és így a negatív demográfiai tendenciák visszafordítására kell fordítani a szlovákiai magyarság erejét. Pista