Az Irodalmi Szemle által szervezett Cigány utak c. könyvbemutató, a sajnálattal távolmaradó Jónás Tamás helyett, Száz Pállal és Szalay Zoltánnal zajlott. A Szemle bemutatása mellett, a közönség, a kortárs hazai és európai cigány irodalom jelentősebb személyiségeit is megismerhette. Szalay Zoltán elmondása alapján a megújult Irodalmi Szemle, az elegáns provokáció (társadalmi üzenettel bíró, de korábban nem vállalt témák: multikulturalizmus, kisebbségi lét, stb), a kritikai éberség (a kortárs hazai művészek és a társművészek felé való nyitás) és a produktív válságkezelés (a problémákkal való szembenézés) hármasa mellett kötelezte el magát, amelynek júliusi témája a cigány irodalom. Száz Pál szerint eleve problémás körülírni ezen meghatározást, hogy ne csak a szociális érzékenység szempontjából láttassuk az olvasóval. Ennek megértése végett különböző cigány írók és költők életútját, valamint műveit elemezték. Az előadók révén megtudhattuk, hogy Jónás Tamás poszt-nyugatias és városias stílusára leginkább József Attila munkássága bírt nagy hatással. A szlovák Ajda Bavin Paiv előszeretettel alkalmazza regényeiben a szlovák-magyar...

A magyar Külügyminisztérium államtitkára, Németh Zsolt, ismertette a Visegrádi Együttműködés lehetőségeit a Gombaszögi Nyári Táborban. Előadásában kiemelte a V4-ek külső és belső közös érdekeit. Míg előbbi kapcsán az EU-n és a NATO-n belüli közös érdekképviselet, ill. az energiabiztonságot hangsúlyozta, addig az utóbbinál főleg a gazdasági területet nevezte meg. A magas növekedési ráták, a fiatal és szakképzett társadalom, a növekvő külső befektetések, a német gazdaság húzóereje és az infrastrukturális fejlesztések jelentik a V4-ek vonzó oldalát. Hosszabb távon egy közép-európai egység megszervezése, visegrádi parlament, valamint a balti és a balkáni államokkal való együttműködés erősödése várható.

A nagysikerű Komáromi Szalon kezdeményezés harmadik Gombaszögre kihelyezett panelbeszélgetésén a szlovákiai magyar identitásformák kerültek terítékre. Az est résztvevői közt ott volt Ravasz Ábel szociológus, Galán Angéla filmrendező, György András lelkész, Sánta Szilárd irodalomkritikus és Gazdag József sportújságíró. A beszélgetés kezdetén Ravasz Ábel felhívta a figyelmet, hogy azt a kérdést kell feltenni magunknak, hogy miért érdemes magyarnak maradni? Álláspontja szerint a szlovákiai magyarság jelenleg egy határhelyzetben van, a pálya pedig lejt. Innét az elszlovákosodás és a megmaradás irányába is el lehet mozdulni, de el kell döntenünk, hogy mi legyen. Úgy véli, hogy hatni kell az egyéni döntésekre (pl. iskolai beiratkozás, hétköznapi nyelvhasználat), mert ha nem ezt tesszük, akkor utóbb a mi egyéni döntéseink meghozatalára sem lesz lehetőség, hiszen beszűkül az a tér, ahol magyarként élhetünk. Galán Angéla legújabb filmjének tábori premierjével kapcsolatban elmondta, hogy a szlovák-magyar viszony sztereotípiáit és a kölcsönös történelmi sérelmeket kívánták bemutatni. Elmondta azt is, hogy számára a...