Jöttek, láttak, hódítottak. Kétszer egy nap.  Első alkalommal a kávézóban, ahol mind a négyen napnak háttal ültetve süttették a tarkójukat, adogatták a mikrofont, vigyorogtak, heccelték a közönséget, mélyen szemükbe húzták sültössapkájukat, heccelték a közönséget, vizsgálták az asztalra állított tábori pohár mértékegységét (Töccsé… Ippenjó!), heccelték a közönséget, rákönyököltek a meglehetősen labilis asztalkára, világító ITI-karkötőket és fényképeket osztogattak, szakértelemmel és filctollal dedikáltak, fotózkodtak és heccelték a közönséget… Emellett meséltek a magyar alternatív zenei színtér lehetőségeiről, Mr2-ről, az alternatív és a mainstream ütköztetéséről, Quimbyről és Kispálról, dalszöveg-szerkesztésről, kosztümökről, ösztönösségről és spontaneitásról, vágjál lyukat a kádba- életérzésről, zenekar-arculat formálásról, sikerről és közönségről, turnékról és koncertekről, új dalokról és régi dalokról, és arról, hogy hogyan fog majd megöregedni az Intim Torna Illegál. Második alkalommal pedig a királyréti koncertpódiumon, amelyet az égiek a táborlakók kedvéért megkíméltek az áramkieséstől. A koncert iszonyatosan hatásvadász módon indult, mikor pár másodpercre sötétbe borult az egész Királyrét, mindenkiben megfagyasztva a vért....

Kántor Zoltánnal (Nemzetpolitikai Kutatóintézet) Mózes Szabolcs beszélgetett a magyar nemzetpolitika lehetőségeiről, felfogásáról és a kárpát-medencei magyar közösségek demográfiai problémáiról. Kántor Zoltán szerint kommunikációs és gyakorlati szinten is nemzetpolitikai rendszerváltás történt a jelenlegi magyar kormány révén. A kárpát-medencei magyarságot fenyegető negatív migrációs, népesség csökkenő és asszimilációs folyamatok közül az utóbbit lehet a leghatékonyabban befolyásolni. A kutatóintézet igazgatója szerint fontos, hogy optimistán közelítsük meg a népességfogyás kezelését.  Mózes Szabolcs azon kérdésére, hogy "hogyan lehet lassítani e folyamatok?", Kántor szerint mindenekelőtt megfelelő háttéradatokra és szakmai stábra van szükség, utóbbi a Nemzetpolitikai Kutatóintézetben testesül meg. Mózes azon kérdésére, hogy „mi várható a nemzetpolitikai szereplőktől?“ Kántor Zoltán szerint a mindenkori magyar kormányok politikai beállítottságtól függően vagy a szomszédos államokkal (baloldal), vagy a határon túli magyar közösségekkel (jobboldal) állnak szorosabb kapcsolatban. A rendszerváltás óta több alapproblémával sem foglalkoztak megfelelően (óvoda és iskolaválasztás, romakérdés). Kántor kiemelte a stratégiaalkotást, amelynek elengedhetetlen részei a modellezések, az identitásképző intézmények erősítése (óvoda, iskola, stb) és általánosságban a helyi...

Surján László és František Mikloško szimbolikus nyilatkozatai a szlovák-magyar együttélésről végre a Gombaszögi Nyári Tábor nagyközönség előtt is elhangzottak Tokár Géza moderálásában. Az eszmecserén terítékre került mindaz, amely gátolja az építő párbeszéd kialakulását: a szlovák és a magyar politikai elitek érdektelensége, és a történelmi múlt eltérő értelmezése révén kialakult sztereotípiák. Mikloško szerint a szlovákság korábban sikeresen megbékélt a zsidósággal és német kisebbséggel, a hivatalos bocsánat kérések és emléknapok által. Azonban mindez nem mondható el az 1989-ig tartó kommunista rendszer és a szlovákiai magyarság kapcsán. Surján a téma átpolitizáltságára mutatott rá, amely jelentős befolyással bír a téveszmék kialakításában. A civil kezdeményezéseknek sokkal nagyobb teret kellene kapniuk e téren, illetve az egyházak is komoly szerepet játszhatnak a jó viszony kialakításában. A szlovák parlament volt elnöke mindezzel egyetértve megjegyezte, hogy egyértelműnek kellene lenne a vasúti kétnyelvűségnek, valamint a szlovák iskolákban a magyar nyelv idegnyelvű oktatásának is. Mindkét résztvevő egyetértett, hogy a megoldásokra most...