A Gombaszögi Tábor második éve ad otthont a City Soul sátornak, melyet sokan egy woodstock-i élményként titulálnak. De miért is? Aki eddig nem nézett be, annak mindenképp meg kell tapasztalnia majd a legközelebbi jelenlétükkor. A City Soul 2011 decemberében alakult meg, Pribék Gábor ’Kapor’ 20. születésnapjával egybeeső kisebb buli apropóján. Az alapító tagok nagy része kassai, de a mozgalom Budapesten, a Drunken Taylor (Részeg Szabó) nevezetű szórakozóhelyen állt össze. A formáció rezidens DJ-kből és VJ-kből áll, melynek nincsenek fix tagjai, inkább egy találkozópontként lehetne definiálni, mely lehetőséget ad az együttműködéshez és jóbaráti légkört teremt. Azt is tudni kell, hogy a formációban nincs két egyforma stílus, vannak kis átfedések, de minden egyes tagnak megvan a maga stílusa, saját védjegye, mely egy interkulturális svédasztallá teszi a City Soult. A mozgalomnak a tábor ideje alatt egy hatalmas ütött-kopott katonai sátor a lelke, amit a tagok olyan varázslattal töltötték meg, hogy az oda betévedők...

Hundzsa Tamás, a Kassáról származó színész/ zenész a tábor 0-dik napján lepte meg a táborlakókat egy egyszemélyes zenés összeállítással, mely világítótoronyként csempészett fényt az éjszakába. Másnap múlt-jelen-jövőről kérdeztük az művészurat. A kassai Thália színház felett nőttél fel, édesapád is zenész, operaénekes. Születésed óta a zene- és színházvilág vesz körül. Milyen érzés volt így felnőni? Mennyiben befolyásolta ez a jövődet, könnyítette meg a pályafutásodat? Tudod, ez mindig befolyásol, mert hogyha vannak egyenes példaképek, akkor könnyebb irányt venni. De az az igazság, hogy ezt az alapiskola elvégeztéig nem tudtam, hogy mi lesz, de aztán jött egy szerep, a Tháliában a Dzsungel könyvében (Maugli szerepében) és akkor rájöttem, hogy ’igen, ezt szeretném csinálni!’. Amikor a színpadon voltam, akkor mondtam magamnak, hogy hát ilyenkor felejtem el a világot, ez az egyetlen hely. Később megnéztem, hogy milyen lehetőségek vannak. Kassán nem nagyon lehetett musical szakmában mozogni, Pozsonyban nem volt ilyen szak, így Prágába mentem. Mondjuk...

Emlékeztek még azokra a színes, puha csodákra a tábor kávézójában, amiken olyan jól esett a délutáni pihenés, az ízes fekete vagy éppen a haverokkal való eszmecsere? Bizony kevés az olyan, aki a babzsákfotelekben nem találta meg a helyét. A nagy népszerűségnek örvendő ülő- és fekvőalkalmatosságokat az ipolysági Zachar Erika készítette és bocsátotta a táborlakók rendelkezésére. A vállalkozó szellemű hölgy eleinte csupán saját használatra tervezte a különféle foteleket és párnákat. „Vettem egy varrógépet, és az első babzsákfotelt magam készítettem el. 2011 májusában indítottam el a vállalkozásomat, az ipolysági Pepita műhelyemben különféle termékeket készítettem saját örömömre és megrendelésre. Majd 2012 márciusában megnyitottuk internetes üzletünket is, mely a www.pepita.sk címen érhető el” – mesélte Zachar Erika a kezdetekről. Elmondása szerint a legnagyobb érdeklődés a babzsákfotelek és jógapárnák iránt van, de kelendő a szoptatópárna is. A könnyen emelhető, áthelyezhető bútordarabokat sokan vásárolják ajándékba is, hiszen tarkák, divatosak és kényelmesek, feldobják a lakást. Huzatuk ráadásul...