A 90-es évek elején a dunaújvárosi gimnáziumban egy bizonyos Kiss Tibor *és a barátai megalapítottak egy *Október névre hallgató bandát. Ahogy a gimnáziumnak, ennek a bandának is vége lett, de nagy szerencsénkre nemsokára újraalakultak Quimby néven (érdekességként megemlítendő, hogy a név a bostoni Quimby Comics magazin után jött, amit egyik amerikában élő barátjuk küldött nekik haza). Első két albumukból még nem sok Quimby-hangzás árad, inkább hasonlít a 30-as évek sanzonjára és mindkettőn angol nyelvű felvételek találhatóak. Ahogy egyre népszerűbbek lettek a pesti éjszakában, úgy hagyták el az angolt és vették fel a rájuk annyira jellemző epikus hangvitelt. Így érkezünk el 1999-ig és az Ékszerelméig, ami a magyar popszféra egyik legütősebb albuma. Mi más is lenne, ha a mesélő nem más, mint maga „az ördög magyar hangja“ miközben “köribe gyűlnek a méreten aluli angyalok”. A zene egységes és mégis kalandozó, tradicionális, miközben tele van újításokkal, a szövegek „kegyetlenek” és ironikusak, mindez...

*Közel egy hete hangos már a nemzetközi sajtó július legfergetegesebb rendezvényének programjától. “A legjobb buli“, “A bolygó legkirályabb helye“, “Hátte melliké vagy? reloaded” – hirdetik a címlapok. Vajon mi lehet ez az akció, ami ennyire kicsapta a biztosítékot, és amit semmiképp sem szabad kihagyni? Naná, hogy a Gombaszögi DH tábor! Nézzük csak, mire is számíthatunk idén. Létezik ugye a Diákhálózat, diákszervezeteink jóanyája. Nos, a “DéHá” vezénylete alatt szerveződik már egy ideje a DH tábor, mely a tábor történelmi helyszíne után megkapta a gombaszögi jelzőt is. Van viszont egy csavar a dologban. A tábor ugyanis már nem Gombaszögön, hanem Krasznahorkaváralján zajlik, az ottani autókempingben. Ami egy igazán pompázatos lokáció – az elmúlt évekből származó élmények ennek ékes bizonyítékai.* Tovább az Ady Endre Diákkör blogjára >>

Jóemberek, kedves barátaink! lám, serényen imádkoztátok vagy átkoztátok át az év többi napját, mert nyakatokon a tábor! Ha a tavalyit oly' nehezen győztük már csak abbahagyni is (míg végre visszakecmeregtünk a szeptemberbe!), akkor idén minden reménnyel még időben érdemes felhagyni. A reménnyel, hogy vannak dolgok, melyeket nem lehet tetézni! A dolgunkat nehezíti az is, hogy még mindig nehezebb volt a hazamenés, mint a táborba jövés: ...ki itt belépsz... majd csak kitántorogsz! Mert ugye az örömtől is létezik a mámor, s az öröm is létezik mindenfélétől… ha sokan vagyunk, még több lesz - és ugye, mi egyre többen vagyunk: az öröm is és a kedvünk is! A program adott, te kapod. Fogd és maradj! Várunk hát!