Aszondja a fészbuk, hogy állítólag diszkriminálva vannak a borosok. No álljunk meg egy kortyra! Egyrészt, ott van ugye a boros háttérkép, lehet tölteni, kitenni, bámulni, meg úgy általában spontán örvendeni neki, lévén szép. Nekem is ez van kinn, természetesen. Másrészt a figyelmes szemlélőnek már bizonyára feltűnt a tény, hogy már a “tábor” szóban is szerepel a BOR. Az etimológiai szótár szerint a ‘tábor’ honfoglalás előtti szójövevény, ami szintén alátámasztja a tényt, hogy magyar az igazából boros níp, és az egész DH tábor a borosok körül forog. Harmadrészt meg, és ez a legfontosabb, a tábor programjában kizárólag egyfajta nedűről lesz majd előadás, ez pedig természetesen a bor. Tehát boros előadás. Csütörtökön fog zajlani, valamikor estefele. Ha nem rúgok be, akkor elég sok mindenről lesz szó, ha berúgok, akkor talán még több mindenről. Mondjuk Hamvas Béláról meg tündérekről. Meg Istenről meg nőkről. Meg citrommagból sajtolt olajról. Meg borról is, persze, és borkultúráról. Hogy miért...

Mint mindenki, én is nagy izgalommal vártam a déhá tábor programját, és mint rendes zenebuzi, az ismerkedést a koncertprogrammal kezdtem. Lássuk csak mi is lesz: Kiscsillag, Magashegyi, PASO...jupijééééé....King Size, Jóvilágvan...de jó is volt tavaly!...Szabó Balázs, Saróka Lili...aki Ady verseket dolgoz fel, rossz nem lehet....Undermind...meglátjuk, mit tudnak élőben...Longital...ezmegmiez??? Valamiért, de hogy pontosan miért, annak az okát nem tudom, a szlovák bandák nálam alapból ignore listen vannak. Talán ez a mindenféle gyerekkori traumákra vezethető vissza, amikor drága anyám agyonhallgattatott az óvodás fejemmel egy-egy Elán albumot. Hát, mit mondjak...nekem a Rolling Stones jobban bejött. Ezért amikor a nagy nyilvánosság elé került a DH tábor zenei programja, húztam a számat a Longitalnál. Dehát zenekarjellemzést kell írni a blogra, ha már elvállaltuk...mély levegő...youtube...Už len raz...és csalódás, a szó legjobb értelmében. Egy hihetetlenül pozitív zenei élményben volt részem, ami a többi, youtube-on random kiválasztott számuknál sem csökkent, sőt...Hasonlítani nem lehet őket senkihez...van ott brit pop Radioheadék...

Innentől a hátra levő napok száma egy számjegyű lesz csupán! Keményen tépkedjük a naptár lapjait, így közeledve ahhoz a sorsdöntő pillanathoz,  amikor átlépjük a karasznahorkai kemping kapuját. Tizenkettedike a nulladik nap. Felállítjuk a sátrakat. Megismerkedünk azokkal, akiket még eddig nem ismertünk, de nem a klasszikus bemutatkozós módon. A krasznahorkai táborozó nem csupán a te nevedre kíváncsi, a karsznahorkai táborozó érdeklődő, megkérdi édes szülőd nevét, mégpedig így: "Hát te melliké vagy?" Ha nem tudnád, ilyenkor édesapád nevét kell válaszolnod (pl: Lacié, Gyuláé, Ferié stb.). A tegnapi gyűlés jegyzőkönyvét olvasgatva (ahonnan a poszthoz az ihletet merítettem) azt vettem észre, hogy nem rendeltek a kedves szervezők a nulladik napra esőt. Délután kb 40 fok, estére égszakadás, így képzelném én ezt el. Szerencsére egy meteorológus ismerősöm egyszer beavatott a titokba, hogyan csinálják az időjárást az igazi meteorológusok. Elég kimerítő folyamat. Persze olyannak nem, aki öt évig ezt tanulta, viszont egy magamfajtának ez nem megy olyan könnyen. De van még pontosan tíz napom. Addig koncentrálok, ti meg imádkozzatok,...