Az Ázsia Sátor című panelbeszélgetés keretében a felvidéki értelmiség képviselői osztják meg egymással egyes ázsiai országokban szerzett tapasztalataikat. A négy résztvevő segítségével így több nézőpontból is megismerhetjük a nyugati ember számára olykor még most is titokzatosnak tűnő világrészt. A táborunkat tavaly is meglátogató pszichiáter-író Hunčík Péter, nagysikerű Határeset című könyv szerzője indiai zarándokútjáról mesél. Ő Új-Delhiben és Gangesz partján elterülő szent városban, Rishikeshben járt. Segítségével képet kaphatunk az India kettős arcáról, a spiritualizmusról és nyomorról, valamint az ott élők világszemléletét leginkább meghatározó hindu vallásról, és a még ma is élő kasztrendszerről. Rajkó Péter koreai élményeiről, Himmler György tanár, szerkesztő művelődésszervező, valamint a Párkány című helytörténeti mű szerzője Kambodzsába tett utazásáról mesél majd. Fiala János, aki a Fórum Intézet jogi munkacsoportjának tagja, Bangladest ismerteti meg velünk. Ő ügyvédként a Harvard Law School Project on Disability nevű civil szervezet megbízásából tartott előadásokat jogászoknak a fogyatékos emberek jogi képviseletével kapcsolatban. Az Ázsia iránt...

A Gombaszögi Nyári Tábor előadósátra a második nap délutánján Világi Oszkárt, a Slovnaft vezérigazgatóját és Szigeti Lászlót, a Kalligramm Könyvkiadó igazgatóját látta vendégül, a beszélgetés témája a társadalomkép alakulása az elmúlt húsz évben volt. Tokár Géza politológus, a beszélgetés vezetőjének első kérdésére, miszerint az elmúlt húsz évben miben változott meg a társadalom, előbb Világi Oszkár válaszolt. Szerinte az egyik legfontosabb változás abban nyilvánult meg, hogy az emberek jobban hisznek önmagukban, a többi mind ebből következik. Az embereknek erősebb jövőképe van. Hozzátette, a világ, ahogy az elmúlt húsz év sikere az egyéneken múlik. Szigeti László a demokratikus berendezkedés és a jogállam kialakulásában látja a változás lényegét. Világi Oszkár saját sikerének kulcsát a munkában látja. Mint kifejtette, igen izzadtságosan, a rendszerváltás előtt például fokhagymatermesztéssel is kereste pénzét. 1989-ben belecsöppent a politikába, majd később a gazdaságba. Világi szerint az út lehet más, de az alap a munka. Szigeti kifejtette, hogy mindketten szerencsések voltak...

Simon Attila, a komáromi Selye János Egyetem tanszékvezetője tartotta meg a második nap nyitóelőadását. A neves történész legújabb könyvének, az Egy rövid esztendő krónikája bemutatásával széleskörű történelmi tablót vázolt fel a szlovákiai magyarok históriájának legérdekesebb évéről, 1938-ról. Középsulis tanulmányainkból még emlékezhetünk miért is volt sorsdöntő ez az esztendő: Csehszlovákiától elcsatolták a németek lakta Szudétavidéket, Szlovákia kiharcolta az autonómiát, az első bécsi döntés keretén belül pedig a Felvidék magyarok lakta déli sávja visszakerült Magyarországhoz. A történések okairól és következményeiről mesélt nekünk Simon Attila, aki saját bevallása szerint azért határozta el a könyv megírását, mert 1938 történetének szlovákiai magyar olvasatát még nem írta meg soha senki. Megtudhattuk, hogy a Trianonnal létrejött szlovákiai magyar közösség ideiglenesnek tartotta az új államhatárokat, mindvégig Magyarországhoz tartozónak érezte magát. A kor embere nehezen tudatosította, hogy a határ egyik napról a másikra átlépett a feje felett. A csehszlovák állam soknemzetiségű országként jött létre, melyben a nemzetiségi kérdés végig...