Először képviseltette magát legfelsőbb szinten a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Most- Híd a Diákhálózat által szervezett Gombaszögi Nyári Táborban. A két pártelnök, Berényi József (MKP) javaslatára, külön-külön ültek az előadói sátor asztalához. Berényi, döntését azzal indokolta, hogy a vitára majd a megyei választások közeledtével kerülhet sor. Vita helyett a pártelnökök a márciusi választások óta eltelt időszak összefoglalásra vállalkoztak. A beszélgetésben, az aktuálpolitikai vetület mellett olyan általános kérdések kerültek terítékre, mint az asszimiláció, a vegyes házasságok, a fiatalok helyzete, a romakérdés, az oktatás és a kisebbségek jogállása. Berényi József az elmúlt húsz évben kialakult helyzetről elmondta, a felvidéki magyarság nem tartozik a rendszerváltás győztesei közé, az identitás megőrzése szempontjából a helyzet ma a legrosszabb, az elmúlt húsz év során. Állítása szerint a jelenlegi pénzügyi, intézményi, jogi keretek között a magyarság hosszútávú fennmaradása nem lehetséges. Az MKP elnöke arra a kérdésre válaszolva, hogy jó-e az, ahogy Budapest a szlovákiai magyarokhoz...

„A megközelítőleg 450 milliós lakosságú Európai Unió mintegy 10 százaléka valamely etnikai vagy nemzeti kisebbséghez tartozik, akiknek hatékony és közösségi szintű jogi kezelését a nemzetállami érdekek akadályozzák“ – kezdte előadását Eplényi Kata. Mint Gál Kinga személyi asszistense és tanácsadója, kiválóan ismeri az európai kisebbségek helyzetét és előadásában a Közösség kisebbségpolitikájának evolúciós fejlődésének legjelentősebb állomásait mutatta be. Már az elején kiemelte, hogy bár a múltban az EU tejfogakkal sem rendelkező óriás volt, ám a 90-es években a közép-kelet-európai rendszerváltások és a délszláv háború komoly lökést adtak e terület fejlődésének. Az előadó a koppenhágai kritériumok, a csatalkozó országokról készült előzetes jelentések és az Alapjogi Charta jelentőségét hangsúlyozta, ugyanakkor rámutatott azok általános és hiányos elemeire is, eloszlatva Brüsszel bábáskodó szerepének túlértékelését. Az Unió politikai integrációja egy olyan többsíkú folyamat, amely (szemben a gazdasági intergrációval) sokkal hosszadalmasabb és további mechanizmusokat igényel a közös álláspont, főként egy olyan érzékeny politikai területen, mint a kisebbségvédelem. A...

Ha a rendszerváltás utáni magyar külügyminisztérium (KÜM) 20 évét nézzünk, az egyik legmeghatározóbb személye Németh Zsolt (Fidesz), aki másodszor tölti be a külügyi államtitkár posztját. Míg 1998-2002 között a KÜM politikai államtitkára volt, addig jelenleg a Parlamenti Államtitkárságot vezeti, amely a minisztériumi álláspontok és jogszabály-előkészítésért felel. Munkássága nem csak az államigazgatásban, hanem azon kívül is kiemelkedő és elismert. Jelentős vezetői pozíciókat töltött be az országgyűlési bizottságokban (Emberi jog és kisebbségi bizottság, Külügyi és határon túli magyarok bizottsága) és az európai intézményekben is (Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés magyar küldöttségének helyettes vezetője). Közéleti szerepvállalásai szintén jelentősek. Oktatója majd később elnöke volt a Széchenyi István Szakkollégium Egyesületnek, publikációi megkerülhetetlenek szakterületén és nem mellesleg tagja a Johannita Lovagrendnek. Egyaránt tapasztalt a világpolitikai és az uniós ügyekben, ám nevét és tevékenységét leginkább a határon túli magyar politikájával kapcsolatban ismerhette meg a szlovákiai magyarság. Az első Orbán-kormány és Németh Zsolt munkájának eredménye az Esztergom és Párkány között újjáépült Mária Valéria-híd, és a határon...