Táborunk negyedik napján levetítésre került Dušan Trančík „Történelemóra-Hodina dejepisu“ című dokumentumfilmje. A film apropóján vendégünk volt Petőcz Kálmán emberjogi szakértő és Elek József a komáromi Selye János Gimnázium történelem szakos tanára. A film rendezőjét is meghívtuk, aki sajnos nem tudott részt venni a filmről szóló kerekasztal beszélgetésen. A vetítésnek a City Soul sátra adott otthont, ahol kellemes családias hangulatban, babzsákokon tekinthette meg minden kedves érdeklődő a majd egy órás filmet, melynek lényege a nézetkülönbségekre való ráfokuszálás. Ki mit vagy kit minek lát, hogyan és miért? Többféle meglátást és véleményt hallhattunk, amelynek tárgya ugyanaz, Trianon. A film helyszínei szlovák, magyar és szlovákiai magyar intézmények voltak. A szereplők pedig főleg diákok és szakemberek voltak. Természetesen a filmen belül találkozhatunk akár két szögesen eltérő véleménnyel is találkozhatunk, talán még egészen szélsőséges megnyilvánulásokkal is. A filmet követő kerekasztal beszélgetés résztvevőjét Elek Józsefet kérdeztük: Hogy tetszett az előadás hangulata?(szerk.megj.) Egy kisebb változás folytán a City...

Tokár Géza politológus szombat délután kis késéssel tartotta meg várva várt előadását hobbyjáról, a klasszikus amerikai képregényekről. Nem volt műfaji vita: amerikai képregények alatt ő a jól ismert, népszerű, ma már szinte termékekként kezelt képregényekre és hősökre gondolt. Az előadás rögtön a képregények aranykorával kezdődött, vagyis 1938-ba ugrottunk, amikor is megjelent az Action Comicsnál az első képregény, melyen Superman szerepelt. Röviden áttekintettük, hogy melyik képregény kiadóhoz melyik hősök tartoznak. Ahogy általában az irodalmat és a művészeteket befolyásolja, vagy éppen meghatározza az aktuális társadalmi, történelmi, politikai háttér, úgy a képregényeknél is megfigyelhető ez. A képregények története során az egyik legnagyobb katalizátor a második világháború volt (gondoljunk csak például Amerika Kapitányra). Ekkor a történetek erőteljes nacionalista hanggal íródtak, igyekeztek hatni az olvasókra még akkor is, amikor fő olvasóközönségük az alsótagozatos kisiskolások voltak. Ugyanez volt megfigyelhető a vietnami háború során is, ám később a képregények kiadása és alkotása törvények által lett szabályozva. Korlátozták,...

Milyen különbségek tapasztalhatóak az eltérő generációk kapcsán? Miért fontos, hogy ügyeljünk a Facebook profilunk tartalmára? Ilyen és megannyi más kérdésre kaphattunk választ Bauer Dávid emberi erőforrás menedzser előadásából, akivel Hodossy Katalin (Tandem) beszélgetett. Az utóbbi évek felmérései kimutatták, hogy a frissen végzett diplomások 5 éven belül vezetői pozícióba akarnak kerülni. Bauer szerint mindez torz önképet mutat a jövő munkavállalóiról, és a magas munkanélküliség egyik alapjaként szolgál.  A nyugati államokban már évek óta kutatják a generációs különbségek okait (baby boom-, X- és Y-generáció), amelyek azonban Magyarországon nehezen alátámaszthatóak. A szakértő szerint általánosságban elmondható az Y csoportról az új technológiai ismerete, majd 30 éves korig a szülőkkel való együttélés és az egyén által megjelölt cég profilja (karitatív tevékenység és zöld politika). Bauer részletesen bemutatta a jelentősebb cégek általános rekrutációs politikáját, amely során figyelembe veszik a Facebook-os aktivitást is, azaz, a jelölt kiírásait és fotóit is. A ciki képek mindenképp kerülendők. Útravalóul mind az életrajzban, mind az interjúk...