Tokár Géza politológus szombat délután kis késéssel tartotta meg várva várt előadását hobbyjáról, a klasszikus amerikai képregényekről. Nem volt műfaji vita: amerikai képregények alatt ő a jól ismert, népszerű, ma már szinte termékekként kezelt képregényekre és hősökre gondolt. Az előadás rögtön a képregények aranykorával kezdődött, vagyis 1938-ba ugrottunk, amikor is megjelent az Action Comicsnál az első képregény, melyen Superman szerepelt. Röviden áttekintettük, hogy melyik képregény kiadóhoz melyik hősök tartoznak. Ahogy általában az irodalmat és a művészeteket befolyásolja, vagy éppen meghatározza az aktuális társadalmi, történelmi, politikai háttér, úgy a képregényeknél is megfigyelhető ez. A képregények története során az egyik legnagyobb katalizátor a második világháború volt (gondoljunk csak például Amerika Kapitányra). Ekkor a történetek erőteljes nacionalista hanggal íródtak, igyekeztek hatni az olvasókra még akkor is, amikor fő olvasóközönségük az alsótagozatos kisiskolások voltak. Ugyanez volt megfigyelhető a vietnami háború során is, ám később a képregények kiadása és alkotása törvények által lett szabályozva. Korlátozták,...

Milyen különbségek tapasztalhatóak az eltérő generációk kapcsán? Miért fontos, hogy ügyeljünk a Facebook profilunk tartalmára? Ilyen és megannyi más kérdésre kaphattunk választ Bauer Dávid emberi erőforrás menedzser előadásából, akivel Hodossy Katalin (Tandem) beszélgetett. Az utóbbi évek felmérései kimutatták, hogy a frissen végzett diplomások 5 éven belül vezetői pozícióba akarnak kerülni. Bauer szerint mindez torz önképet mutat a jövő munkavállalóiról, és a magas munkanélküliség egyik alapjaként szolgál.  A nyugati államokban már évek óta kutatják a generációs különbségek okait (baby boom-, X- és Y-generáció), amelyek azonban Magyarországon nehezen alátámaszthatóak. A szakértő szerint általánosságban elmondható az Y csoportról az új technológiai ismerete, majd 30 éves korig a szülőkkel való együttélés és az egyén által megjelölt cég profilja (karitatív tevékenység és zöld politika). Bauer részletesen bemutatta a jelentősebb cégek általános rekrutációs politikáját, amely során figyelembe veszik a Facebook-os aktivitást is, azaz, a jelölt kiírásait és fotóit is. A ciki képek mindenképp kerülendők. Útravalóul mind az életrajzban, mind az interjúk...

Szombat délután két órakor került sor a közép-európai oknyomozó újságírók találkozójára. Vendégeink voltak a legnevesebb szlovák és magyar oknyomozó újságírók: Tom Nicholson és Bodoky Tamás. Tom Nicholson - aki könyvet írt a nagy port kavaró gorillabotrányról - szlovákul szólt a hallgatósághoz. A beszélgetés témája azon szlovákiai és magyarországi üzletemberek tevékenysége, akik a politikával szorosan közreműködve azt közvetetten befolyásolják. Bodoky Tamás a beszélgetés elején ismertette az oligarcha fogalmát, amit a sajtóban megjelenő megnevezés alatt érteni kell. Ezek szerint az oligarcha az, aki az állammal üzletelve gazdagodott meg, az ebből származó pénzeket a politika és média finanszírozására fordítja azért, hogy azok megőrizzék a hatalmukat. Nagyon sokáig ezekről a nagyhatalmú pénzemberekről egyáltalán nem is esett szó, mivel a médiumok többségét a kezükben tartották. Tom Nicholson szerint a titkosszolgálat úgy működik Szlovákiban, hogy az oligarchák rajtuk keresztül tudják meg, hogy mi derült ki eddig róluk, és ezen információk alapján korrigálhatják és irányíthatják tevékenységüket. Szóba került a trafikmutyi is, mint az utóbbi évek legnagyobb magyar...