Ugyan egy napos késéssel, de mégis megtartottuk a hivatalos eredményhirdetéssel egybekötött felolvasást. A nagysátorból a színházsátorba kerültünk, de utólag bevallom, hogy az új helyszínnel sokkal elégedettebb voltam. Sajnálatunkra a két kategória harmadik helyezettjei nem tudtak részt venni az eredményhirdetésen, bár úgy tudom, hogy Roszicska László jelen volt a tábor első napján, aztán haza is ment (mert csak egy napra tudott eljönni, ugyanis a a program szerint az első nap történt volna). Reméljük mindezek ellenére jól érezte magát. Őt és Rásó Attilát ezúton üdvözöljük, nyereményeiteket eljuttatjuk hozzátok. A kategóriák második helyezettjei, Németh Dorka (próza) és Varga Bianka (líra), felolvasásával kezdtük az eseményt. Úgy láttam, mindenki máshogy oldotta a gátlásait a felolvasás előtt. Németh Dorka, akit többek között a Médiasátor teraszán méltattak, Biankával még elvonultak a közeli pulthoz nedűért. Varga Biankának ez volt az első elő felolvasása, ügyes volt, még rajta voltak azok a kis gyermekbetegségek, amiket Csapoda Kinga is megemlített véleményezésében,...

Táborunk negyedik napján levetítésre került Dušan Trančík „Történelemóra-Hodina dejepisu“ című dokumentumfilmje. A film apropóján vendégünk volt Petőcz Kálmán emberjogi szakértő és Elek József a komáromi Selye János Gimnázium történelem szakos tanára. A film rendezőjét is meghívtuk, aki sajnos nem tudott részt venni a filmről szóló kerekasztal beszélgetésen. A vetítésnek a City Soul sátra adott otthont, ahol kellemes családias hangulatban, babzsákokon tekinthette meg minden kedves érdeklődő a majd egy órás filmet, melynek lényege a nézetkülönbségekre való ráfokuszálás. Ki mit vagy kit minek lát, hogyan és miért? Többféle meglátást és véleményt hallhattunk, amelynek tárgya ugyanaz, Trianon. A film helyszínei szlovák, magyar és szlovákiai magyar intézmények voltak. A szereplők pedig főleg diákok és szakemberek voltak. Természetesen a filmen belül találkozhatunk akár két szögesen eltérő véleménnyel is találkozhatunk, talán még egészen szélsőséges megnyilvánulásokkal is. A filmet követő kerekasztal beszélgetés résztvevőjét Elek Józsefet kérdeztük: Hogy tetszett az előadás hangulata?(szerk.megj.) Egy kisebb változás folytán a City...

Tokár Géza politológus szombat délután kis késéssel tartotta meg várva várt előadását hobbyjáról, a klasszikus amerikai képregényekről. Nem volt műfaji vita: amerikai képregények alatt ő a jól ismert, népszerű, ma már szinte termékekként kezelt képregényekre és hősökre gondolt. Az előadás rögtön a képregények aranykorával kezdődött, vagyis 1938-ba ugrottunk, amikor is megjelent az Action Comicsnál az első képregény, melyen Superman szerepelt. Röviden áttekintettük, hogy melyik képregény kiadóhoz melyik hősök tartoznak. Ahogy általában az irodalmat és a művészeteket befolyásolja, vagy éppen meghatározza az aktuális társadalmi, történelmi, politikai háttér, úgy a képregényeknél is megfigyelhető ez. A képregények története során az egyik legnagyobb katalizátor a második világháború volt (gondoljunk csak például Amerika Kapitányra). Ekkor a történetek erőteljes nacionalista hanggal íródtak, igyekeztek hatni az olvasókra még akkor is, amikor fő olvasóközönségük az alsótagozatos kisiskolások voltak. Ugyanez volt megfigyelhető a vietnami háború során is, ám később a képregények kiadása és alkotása törvények által lett szabályozva. Korlátozták,...