Az újságíróknak és a hallgatóságnak nehéz szemtől-szemben megszorongatni egy rutinos politikust a fogósnak gondolt kérdéseikkel. Márpedig Bárdos Gyulán fogást találni nem kis feladat, mindenféle negatív kétértelműség nélkül. Tapasztalatai, felkészültsége és kommunikációs képességei alapján nem ok nélkül lett az első szlovákiai magyar államfő jelölt.

Pénteken kora este ültünk be a nagysátor alá arra a beszélgetésre, ami elvileg a kisiskolákról szólt. Elvileg. Gyakorlatilag ugyanis Albert Sándor, a Selye János Egyetem alapító rektora, Csáky Csongor a Rákóczi Szövetség főtitkára, Pék László Nemzeti Tehetségépítő Tanácsának elnöke és a kerekasztal házigazdája, Tóth Gábor ugyan a kisiskolák témáját is érintette, de beszéltünk a romákról és ami még fontosabb, érdemben az is szóba került, hogy mit kell csinálni a szlovákiai magyar oktatásban. Én azonban arra voltam kíváncsi, hogy kinek kell ezt megoldania.

Péntek kora délután az OTP Nagysátorban ült egy asztalhoz az Európai Parlament két frissen megválasztott felvidéki magyar képviselője, Csáky Pál és Nagy József, hogy ismertessék az európai népképviseleti szervvel kapcsolatos nézetekeit, és beszámoljanak arról, milyen célokat tűztek ki erre az időszakra. A beszélgetés elején a felek kifejtették, hogy az eddigiekben jól együtt tudtak működni az Európai Parlamentben, és reményüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy ez a jövőben így is marad. Nagy József szerint szlovákiai magyarok érdekeit Brüsszelben csak úgy lehet hatékonyan képviselni, ha az EP magyar képviselői összefognak az összmagyar érdek érvényesítésében. Az együttműködés kapcsán saját pártcsaládját, az Európai Néppártot is kritikával illette. Szerinte a kisebbségvédelmi kérdésekben gyakran könnyebb partnert találni a liberálisok és szocialisták között, mint a néppárton belül. Csáky Pál és Nagy József Nagy József elmondta, egy kisebbségvédelmi egyezmény elfogadását tűzte ki célul az öt éves parlamenti ciklusára. Bauer Edit tíz évi brüsszeli tapasztalataira alapozva két napja a táborban azt mondta, hogy...