Ülök. Pakolni kéne. Kedv nulla. Szerteszéjjel a házunkban sok-sok láda, félig megtelve. Már letettem arról, hogy egy hátizsákkal mennék. Már arról is, hogy kettővel. Az autóm kábé úgy fog kinézni, mint amikor négyen költöztünk haza a koleszos szobánkról. Tudja fene, mit hagy itthon az ember, s mire is lesz valójában szüksége. (ilyenkor anyukám azt szokta mondani: amit itthon hagysz, az úgysem fog kelleni - legyen igaza) A jelen dilemmám a gumicsizma. Babona: ha elviszem valahova, úgysem kell. Ha esik, akkor pedig itthon szoktam hagyni. Tehát ez is bekerül a Piroska farába. Bezzeg holnap ilyenkor... Már annyira mindegy lesz. Iszom a hűs sörömet (vagy kofolámat, hiszen még számíthatok esti teszkólátogatásra) és annyira nem érdekel, hogy mit hagytam otthon. Már csak az fog érdekelni, hogy jól megérkezzetek, hogy minden jól sikerüljön, hogy azért ne keresgéljem az emlékeimet a tábor eldugott részein, ne történjen semmi baj, velem sem... Vagy lehet, később már ez...

Nyár van, süt a nap, gyönyörűek a lányok, hűsít a sör/kofola, az internetet jó esetben is csak arra használjuk, hogy hogy az előző esemény képeit feltöltsük vagy megnézzük, és a következő akció időpontját és helyszínét leegyezzük a társakkal (és hogy kövessük a tábor honlapját, ugye). Ezzel összhangban Krasznahorkán a médiasátorban a fiatal felvidéki magyar közéleti blogvilág egy része is kilép a monitor takarásából, és offline jelenik meg az olvasó-/hallgatótábor előtt. Vendégünk lesz a Felvidéki Blog, a Komáromi Blog, a Körkép portál, Méla Béla, Párkányer, a Szótlan Szemtanú és a magyarországi Mandiner blog is. A bemutatkozás után tudatmódosító és a nyáltermelést elősegítő nedűk fogyasztása mellett kötetlenül beszélgetünk majd politikáról, kultúráról, fociról, a webnaplózásról, és sok minden másról. Hogy miről, Te is meghatározhatod, igazi blog stílusban: ötletedet, témádat, kérdésedet tedd fel megjegyzésként!

Nemtom, volt-e valaki, akinek ez esetleg eszébe jutott(neki), mindnesetre vártam, hogy a blogon a Van és a Jóvilágvan együttesek után végre a Jutottneki-ről is felkerüljön egy poszt, a feltételezett ismeretlenség lágy ködét szerteszét fújogatandó.... akkor senki sem fordulna többé felém szemöldök- és homlokráncolással információszerző-jellegűvé srófolt oldalba bökdöséssel: -te,....... ismered a ... ömmm... Jutottnekit?...? Nos, ismerem. Évekkel ez előtt történt, hogy a bátyám egy felirat nélküli, többszörösen másolt másolatról másolt kazettával (!!!) jött haza (ö... ez itt ne legyen törvényileg kihasználva.. tudom, hogy nem illő az ilyet csinálni, sőt, ejnyebejnyézés meg büntetés jár érte, de..... a kazetták csakis az együttes koncertjein voltak elérhetők, vagyis számunkra elérhetetlenek.... azóta is...). Ez volt a Mérges csiga, a Jutottneki első demója.Nem tudnám megfogalmazni, mitől is olyan JÓ ez a zene, de bár a kazettát nagy szívfájdalmak között (és dacára) visszaszolgáltattuk a kölcsönzést kezdeményező tulajdonosnak, nálunk attól kezdve "szenilis szél szendereg (szúúnyog szuszogva szááll)", "Jön szembe...