Összesen tizenkét csapat indul a tábor kupájáért. A megalakulást követően a csapatok frissen elkészült zászlóit pontozta a "független" zsűri. A tábor végéig aztán műveltségi és ügyességi vetélkedőkön mérhetik össze erejüket. Délután viszont rögtön fegyvert is fogtak egymásra. Komoly sérülést szerencsére senki sem szenvedett, és foglyokat sem gyűjtött senki: csak paintball meccs volt.

Köteles László volt parlamenti képviselő, a Csemadok alelnöke és a Honismereti Kerékpártúra általános szervezője  városaink, falvaink, történelmünk és emlékeink jó ismerője. Utazásai során végigjárta Felvidék magyarlakta és az etnikai határon túli területeit. Történelmünk nem áll meg a mostani, de a 100 évvel ezelőtti nyelvhatárnál sem. Habár a beérkező cseh katonák sok elméket tönkretettek, de Pozsonyban, Kassán, Szepességben, Árvában még most is akadnak magyar emlékek, még ha a gyom be is nőtte őket. A kerékpártúrák és más utazáok alkalmával több ilyen emlékművet megtisztítottak már, és újra láthatóak a honvédeknek, híres szülötteknek állított táblák. Iglón ráadásul teljesen sikerült visszaállítani a régi honvéd-emlékművet, míg Nyitraújlakon, Esterházy János falujában új keresztet állítottak - a diákok segítségével - a 20. század egyik legnagyobb alakjának tiszteletére. Optimizmusra viszont nincs túl sok ok. Köteles László kiemelte, a táborlakók generációja az a nemzetség, akiken múlik: emlékeink visszaszorulnak az amúgy is egyre inkább a határra tapadó etnikai határvonalra, vagy...

Elképesztő, két mezítláb lány kiáll a rozsnyai útra stoppolni (Krasznahorkaváralja falujából lefelé menet az „országúton“), és senki nem hajlandó Párizsba elvinni őket! No már most, nem akarnak, vagy errefelé nem jár olyan autó, ami Párizsba menne? Az egyik bácsi mondta, hogy azé ő elvisz... átláttam rajta, ő azalatt a párizs alatt más párizst értett... mondtuk, hogy inkább semmi... Elképesztő, hogy a retróbuszból az emberek nem kiszáltak, hanem kiestek... Elképesztő, hogy csak ennyire ázott be a sátrunk... pedig mindannyian bugyiraáztunk... Elképesztő, hogy hajnali háromkor felkelve a tábor halott. Tessék legközelebb jobban igyekezni egyetemisták... valaki azt hazudta, hogy tizenegykor már aludtam. Elképesztő! Elképesztő, hogy az ember reggel felkel, kb egy órát ül a sátra előtt nem tudva fiú-e vagy lány, továbbmenve ember-e vagy állat, hányingertől szédült meditációját látva a kedves szomszédai egy üveg ákármilyen kakaóval a kezükben odaállítanak a lányemberhez, hogy nesze igyál! Szeretnék tőlük ezúton bocsánatot kérni kis dühös monológomért, ami kb így szólt: „az ember itt ül má mióta...