Nagy nap a mai! Ünnepélyesen bejelnthetem, sikerült szabadságot kivennem a tábor idejére. Egy hete még nagyon siralmasak és kétségbeejtőek voltak a kilátásaim, most viszont, szinesebb a világ édesebb a levegő, szomjoltóbb a víz, a varjak krákogása is muzsikának tűnik. Utólag köszönöm az asztalra csapós leckéket, arra az estere ha már tényleg nem akarnának szabadot adni. Szerencsére nem kellett bevetnem, bár lehet később még jól jöhet. Itt felhívom a szelídebb természetű kedves táborlakók figyelmét, hogy ha úgygondolják adok leckéket, sőt megkockáztatom a kijelentést, mestereim szivesen megtanítanak titeket is hogyan nyomatékosítsátok egy megfelelő, jólcélzott asztalracsapással akaratotokat. Jelige: karrierépítés/-rombolás.

Duplán nagy nap a mai! Pontosan egy hónap mulva lesz a tábor első napja (ez az a nap amikor, a nulladik nap estéje után először kel fel a táborlakó fejfájassal) Ki tapsikolva, sikítozva, vagy épp fejét vakarva, hogy hogyan repülhetett el ilyen gyorsan egy év veszi most tudomásul ezt a jegenyefaillatú, rumbóízű tényt. Előre fülembe csengnek, a Hát te melyiké vagy?, a csők, a reggeli ébresztőmuzsika. Több mint valószínü ezért firkáltam a minap sátrakat , holdacska mögött megbúvó fenyveseket, napocskát, borosüveget, egy gombát és egy szöget a tenyeremre. Aztán ebből már nem volt nehéz kikövetkeztetni, hogy a kacsómon a Gombaszögi tábor terül el, hogy a tenyeremen elfér a tábor! És ha már firkálás! Szépen felvezetve elérkeztünk ahhoz a témához amit a fonok (főnök) kiosztott nekem. Miféle csoda programokkal kecsegtetik a szervezők a kézügyeskedni vágyókat. Na kérem szépen!

Első naptól kezdve lesz koplyafafaragás Nagyferenc Katalinnal. Bárki bekapcsolódhat akinek fúrni-faragni támad kedve. Az ügyetlenebbeknek üzenem, hogy vigyázat az éles tárgyakkal (az ügyetlenebbek körébe én is beletartozok, bár saját tanácsaimra nem szoktam hallgatni, aztán úgy is néz az ki. Szóval szolgálhatok elrettentő példának) lehet korongozni Éliás Ádámmal. Baranyovics Borisz és Zselinszki Miroszlav idén is festenek pólót (vagy azt ami éppen a kezetek ügyébe kerül és befestetnétek), lehet nemezelni, drótozni Lendvorsky Kikával aki idén szakácsból átavanzsált kézművessé. Peniaško Vica remek ötlete a „Húzd a csíkot!“- nak elnevezett festőműhely, mert hát mit fogunk mi szöszmötölni, ha csapkodhatunk az ecsettel, és gázolhatunk térdig a festékben?! Harmadik napon „mohácsi“ típusú égetőkemencét építünk, amit este fel is fűtünk, és cserepet égetünk.

Röviden ennyi.

Szép napokat, és kitartást! Már csak egy hónap.