A táborban felütötte fejét az örkényi abszurd. A fertőzés valószínűleg egy L. Róbert nevű fiatalembertől eredhetett, akit korábban színházi közegben is látni véltek. Róbert rendezői affinitása csak fogékonyabbá tehette erre a kórra. A fertőzöttek az inkubációs időt követően fura viselkedést tanúsítottak. Ahogy az felvételünkön is látszik, egy olyan különleges szituációt hoznak létre, ami szinte bűvöletbe ejti mindazokat, akik figyelemmel követik az eseményeket. Figyelem, fertőzésveszély!!! Egy vélemény a darabról: "A Végzet c. Örkény novella nem csupán felkavaró, hanem amolyan valódi vég hangulatot nyújt, amely a végletekig kimeríti az emberi fantázia és az elmebaj fogalmát. Ez az az életérzés, ami megköveteli a médiasátrasoktól az eleve bebaszás rendeltetését, mely komolyabb irodalmi, vagy esetleg kulturális töltéssel bíró feeling felkavarását."

A tábor egyre szélesedő kulturális kínálatából az irodalom sem maradhat ki. A köteteiket bemutató szerzőkkel, Szalay Zoltán íróval és Bettes István költővel, Szigeti László a Kalligram Kiadó vezetője beszélget. A kortárs irodalomra jellemző módon, Szigeti és Szalay hamar szakmai magasságokba és ennél fogva egy kissé belterjes dialógusba keveredett. A posztmodern irodalom időkezeléséről folytatott eszmecserét Bettes István, a 19. perc, 23. másodperc környékén önnön tagadhatatlan eredetiségével merőben új síkra tereli.

Tőkéczy László történésszel a táborban a kálvinizmusról és a Szlovákiai Református Egyház által nemrég ratifikált református alkotmányról beszélgettünk, amely felvetett pár fontos problémát. Sokan félreértve, Magyarország revíziós torekvéseit látják a csatlakozásban. Nagyon fontos ezért, hogy tudatosítsuk ez közösségvállalás, és nem pedig bekebelezés.  Hiszen az egységes alkotmányt már a szlovéniai, délvidéki, erdélyi, kárpátaljai és magyarországi  református egyház is aláírta két éve, és nem járt önfeladással egyik fél számára sem. Egyes keresztény felekezetek területenkent etniaki jelleggel is bírnak. A legtobb reformatus  Kárpát-medence szerte magyar mind a mai napig. Mennyien vannak szlovák reformátusok a Felvidéken és milyen a helyzetük? Körülbelül 15 %-a a hívőknek vallja magát szlováknak ma. Két egyházmegyéjük van – a nagymihályi és az ondavai. Mindig is nemzeti nyelven folytak az istentiszteletek. Kezdetben  Sárospatakról és Debrecenből küldtek ki teológusokat ezeknek a közösségeknek. Szlovák anyanyelvű lelkészek híján, először magyar  nemzetiségűek szolgáltak, akik  leírt szövegeket tanultak be, főleg imádságokat. Csak később sajátították el a gyülekezet nyelvét teljesen.  Az alkotmány tiszteletben tartja a predikáció...