Tőkéczy László történésszel a táborban a kálvinizmusról és a Szlovákiai Református Egyház által nemrég ratifikált református alkotmányról beszélgettünk, amely felvetett pár fontos problémát. Sokan félreértve, Magyarország revíziós torekvéseit látják a csatlakozásban. Nagyon fontos ezért, hogy tudatosítsuk ez közösségvállalás, és nem pedig bekebelezés.  Hiszen az egységes alkotmányt már a szlovéniai, délvidéki, erdélyi, kárpátaljai és magyarországi  református egyház is aláírta két éve, és nem járt önfeladással egyik fél számára sem.

Egyes keresztény felekezetek területenkent etniaki jelleggel is bírnak. A legtobb reformatus  Kárpát-medence szerte magyar mind a mai napig. Mennyien vannak szlovák reformátusok a Felvidéken és milyen a helyzetük?
Körülbelül 15 %-a a hívőknek vallja magát szlováknak ma. Két egyházmegyéjük van – a nagymihályi és az ondavai. Mindig is nemzeti nyelven folytak az istentiszteletek. Kezdetben  Sárospatakról és Debrecenből küldtek ki teológusokat ezeknek a közösségeknek. Szlovák anyanyelvű lelkészek híján, először magyar  nemzetiségűek szolgáltak, akik  leírt szövegeket tanultak be, főleg imádságokat. Csak később sajátították el a gyülekezet nyelvét teljesen.  Az alkotmány tiszteletben tartja a predikáció nyelvét és a gyülekezet szuverenitását, tehát jogaik nem csorbulnak a szlovák hívőknek sem.

A szlovákiai magyar reformátusok nemzeti jellege erős. Egyes felmérések alapján az asszimiláció kisebb mértékű ott,  ahol erős református gyülekezet található.  Az előadásban elhangzott református alkotmány az összetartozást hivatott megerősíteni. Az Ön meglátása szerint a két éve megírt alkotmány mennyire tartja össze az elszakadt részeket?
Az ehhez hasonló dolgokról jövendölni mindig kérdéses. Úgy gondolom, egy fontos dolognak a kezdete lesz az alkotmány. Amennyiben jól használjuk ki a lehetőségeket, amiket adhat, akkor a szétszakított részek az egység irányába fognak haladni. A jövőt azonban nem láthatjuk előre. Generációk változásával a társadalmi változások olyan gyorsan a bomlás irányába haladhatnak,  hogy ezért én történészként a jövendöléssel nem foglalkoznék.

Szlovákia, ugye, a két szlovák református egyházmegyéje miatt csak nemrég írta alá az alkotmányt. Ránk, szlovákiai magyarokra nézve, mekkora segítség ez? Az alkotmány egyes pontjai mennyire akadályozzák meg a felszívodást?
Az én véleményem, hogy az alkotmány minden egyes pontja akkor fogja a célját elérni, ha a szlovákiai magyar református gyülekezetek felekezetekké, közösséggé válnak. Ahol közösség van,és ahol megvan  a megmaradási akarat, ott minden segíti ezt. Ahol pedig ez nincs, ott sajnos lehet akármilyen határozat, ilyen-olyan bölcs  punktumokat belerakni a dologba, nem fog tudni segíteni semmi.

Dius