Szlovmagyar egyetemista berkekben, a DH tábor az év legnagyobb eseménye. Van ott minden - kultúra, közélet, várostrom, és még a csapból is a rumbó folyik (ha már idén a víz sokszor kimaradt). Amint a tábornak vége, szerveződnek az afterpartyk...hisz a Gombatábor-feelingből sosem elég. A következő évi táborra az előkészületek mondható a helyszínen elkezdődnek - már akkor tudja a szervezőbrigád mit kéne a következő éven jobban csinálni. De hiába a szervezők, vagy az ötletek...mindebből még nem lesz egy ekkora volumenű rendezvény. Kell valami, ami vonzza a tömeget - ez esetben ütős előadások és jó koncertek. Tehát elsősorban szeretnénk megköszönni az előadóknak, hogy eljöttek, válaszoltak kérdéseinkre, és sokszor az előadás után is maradtak a táborban, beszélgetni az érdeklődőkkel. Köszönet a zenekaroknak is a koncertekért, az interjúkért és azért, hogy mosolyogva tűrték a fotózkodni vágyó táborlakók ostromát. A tábor nagysága nem engedte meg, hogy az összes előadónkat ott szállásoljuk el, így a vághosszúréti...

A legtöbb hazai magyar civilszervezetet tömörítő intézmény legfontosabb feladatait Tóth Károly, a Fórum Kisebbségkutató Intézet vezetője foglalta össze. Elmondta, hogy a nyelvtörvény elfogadásakor létrehoztak egy jogsegély szolgálatot. Ennek az a célja, hogy segítse a polgárokat abban, hogy korlátok nélkül érvényesíthessék nyelvi jogaikat. Az intézmény arra hivatott, hogy ha valakit akadályoznak abban, hogy érvényesítse nyelvi jogait, akkor ingyenes jogi tanácsadást biztosítson. A kerekasztalban végzett munkájukról Fiala János és Horony Ákos jogászok is beszéltek. Elmondták, hogy miként segítik a nyelvi jogok érvényesítését. A világ több részéről hoztak példát arra, hogy miként valósul meg a két-, vagy többnyelvűség. Arra bíztatták a fiatalokat, hogy amennyiben elégedetlenek a szűkebb, vagy tágabb környezetükben működő civilszervezetekkel, alapítsanak saját kezdeményezést.

A címben elhangzott szavakkal illette a magyar- szlovák kapcsolatot Kollai István, aki a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója. A magyarázata egyszerű, de lényegretörő volt. Tulajdonképpen annyit jelent, hogy két egymás mellett élő nép hogyan próbálja meg elfogadni egymást amellett, hogy kapcsolatuk tudatlanságba ágyazódva jelenik meg. Fontos szempont azonban az is, hogy a két fél minden nehézség ellenére közeledni próbál egymáshoz. Kollai István elmondása szerint ez az egymás felé fordulás abból kerekedett ki, hogy megtanultuk meghallgatni a másikat. Az említett egymással szembeni általános tudatlanság a forrása annak is, hogy az intézet két cél megvalósítását tűzte ki maga elé. Ezek egyike az ismeretbővítés, másik pedig a kapcsolatbővítés. Az előbbi a tudatlanság megszüntetésére irányul, mely magába foglalja a magyarság megismertetését a szlovákokkal. Mivel most még viszonylag kiélezett a viszony a két nemzet között, ezért az egyes projektek a kapcsolatépítés megerősödését is szolgálják. Azaz, alternatív útikönyvek szerkesztése, magyar klubok, illetve kávézók létrehozása, szlovákokkal való közös...