Egy kis sanzon a 30-as, csipetnyi rock a 60-as évekből, cigányzene, jazz, reggae és a 80-as évek nagy ikonjai - ez mind keveredik a Budapest Bár zenéjében. A zenekar a sikerét sok kritikus szerint pont a fentieknek köszönheti, hisz az általa képviselt számtalan stílussal sokféle embert tud megszólítani. Szerintünk ez egy ilyen, előadókkal telített zenei szférában önmagában kevés. A sikerhez elengedhetetlen a jó zenei alap, amit a zenekar frontembere, Farkas Róbert és zenésztársai, Farkas Mihály, Ökrös Károly, Farkas Richárd és Kisvári Ferenc hoznak, valamint jó énekesek, akik a magyar könnyűzenei élet jeles képviselői közül kerülnek ki (a táborban Németh Juci, Behumi Dóri, Frenk és Ferenczi Gyuri lépett fel a zenekarral). A zenekarról bővebben a Muzsika menüpontban olvashattok. mj.-

Először képviseltette magát legfelsőbb szinten a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Most- Híd a Diákhálózat által szervezett Gombaszögi Nyári Táborban. A két pártelnök, Berényi József (MKP) javaslatára, külön-külön ültek az előadói sátor asztalához. Berényi, döntését azzal indokolta, hogy a vitára majd a megyei választások közeledtével kerülhet sor. Vita helyett a pártelnökök a márciusi választások óta eltelt időszak összefoglalásra vállalkoztak. A beszélgetésben, az aktuálpolitikai vetület mellett olyan általános kérdések kerültek terítékre, mint az asszimiláció, a vegyes házasságok, a fiatalok helyzete, a romakérdés, az oktatás és a kisebbségek jogállása. Berényi József az elmúlt húsz évben kialakult helyzetről elmondta, a felvidéki magyarság nem tartozik a rendszerváltás győztesei közé, az identitás megőrzése szempontjából a helyzet ma a legrosszabb, az elmúlt húsz év során. Állítása szerint a jelenlegi pénzügyi, intézményi, jogi keretek között a magyarság hosszútávú fennmaradása nem lehetséges. Az MKP elnöke arra a kérdésre válaszolva, hogy jó-e az, ahogy Budapest a szlovákiai magyarokhoz...

„A megközelítőleg 450 milliós lakosságú Európai Unió mintegy 10 százaléka valamely etnikai vagy nemzeti kisebbséghez tartozik, akiknek hatékony és közösségi szintű jogi kezelését a nemzetállami érdekek akadályozzák“ – kezdte előadását Eplényi Kata. Mint Gál Kinga személyi asszistense és tanácsadója, kiválóan ismeri az európai kisebbségek helyzetét és előadásában a Közösség kisebbségpolitikájának evolúciós fejlődésének legjelentősebb állomásait mutatta be. Már az elején kiemelte, hogy bár a múltban az EU tejfogakkal sem rendelkező óriás volt, ám a 90-es években a közép-kelet-európai rendszerváltások és a délszláv háború komoly lökést adtak e terület fejlődésének. Az előadó a koppenhágai kritériumok, a csatalkozó országokról készült előzetes jelentések és az Alapjogi Charta jelentőségét hangsúlyozta, ugyanakkor rámutatott azok általános és hiányos elemeire is, eloszlatva Brüsszel bábáskodó szerepének túlértékelését. Az Unió politikai integrációja egy olyan többsíkú folyamat, amely (szemben a gazdasági intergrációval) sokkal hosszadalmasabb és további mechanizmusokat igényel a közös álláspont, főként egy olyan érzékeny politikai területen, mint a kisebbségvédelem. A...