A krasznahorkai vár alatt fellépett az Undermind nevű nagymegyeri zenekar, akik feldolgozások mellett egy-két saját számmal is kedveskedtek a táborlakóknak. A tagokkal a koncert után csevegtünk picit, többek között a Röff Röff című számról is, melyet a sikerre való tekintettel kétszer is előadtak a fiúk. Ti már harmadszor jártatok a táborban. Milyen érzés volt az új színpadon fellépni? Ez nagyobb, professzionálisabb, mint az eddigi. Jó volt a hangosítás, brutál nagy volt ez a színpad. Kellemesen meglepődtünk. Nagyon élveztük, még gitárt is törtünk, még mindig a hatása alatt vagyunk. Hatalmas érzés volt. Bár a gitártörés be volt tervezve, de teljesen máshogy. Ti 2006 óta vagytok együtt. Mit lehet tudni a zenekarról, hogy alakultatok meg? Régebb óta ismerjük egymást, de az a furcsa, hogy nekünk van egy másik zenekarunk a Fools’ Day, ugyanabban a felállásban, de más zenét játszunk. Szóval már elmosódnak a határok a két zenekar között. Elég érdekes, a Gombaszögi...

Rögtön a legelején el kell, hogy mondjam, mekkora öröm számunkra, hogy már második évben szállíthatjuk a kis “partybuszunkkal” a táborba a Jóvilágvan csudálatos énekesnőjét, Bokor Rékát. Idén ráadásképpen Szabó Máté is velünk tartott, igaz, ezt csak Párkányban tudtuk meg, ott is csak akkor lehettünk benne teljesen biztosak, amikor már benne ült a buszban. Mindenesetre az út - mint mindig - teljesen derűs hangulatban telik. Sajnos a tavalyi búzanéző futást nem tudjuk megismételni, helyette marad a szójaföld, na meg persze a “szalmabálna” megmászása, amely akcióban a zenekar velünk utazó tagjainak csupán egyike vesz részt lelkesen, találjátok ki, vajon melyik volt az. Persze a csapatjátékokban is összetartó a csapat, a Madar Airlines tagjai között ugyanis szintén megtalálhatóak a táborozó zenekari tagok. Megintcsak azt kell mondjam, az egyikük sokkal lelkesebben tesz-vesz a csapat érdekében. De beszéljünk inkább a zenekar zenei tevékenységéről.   Elmondható, hogy a Jóvilágvan immár kötelezően a gombaszögi tábor részét képezi,...

A Magashegyi Underground olyan zenekar, amelynek fejlődését a kezdetektől fogva kísérhetik figyelemmel a Gombaszögi Nyári Tábor résztvevői. Bocskor Bíborka profibb előadóként, viszont ugyanazzal a szabadságszerető, kisugárzó művészettel érkezett, mint két éve. Az év legkreatívabb zenei albumáról, a februárban megjelent Tegnaputánról, és a dalszövegszerzés rejtelmeiről mesélt. Óriási az érdeklődés az új album körül… Nem unjuk, mivel ez egy folyamatos elmélkedés a fölött, amit csinálunk. Egy önismereti folyamat, amely hozzásegít, hogy új gondolatok és érzések jöjjenek létre. Nem szeretem túlexponálni magamat, a zenekar sem szereti, de örülünk az érdeklődésnek. Szerettük volna, hogy legyen képi meg hangi anyag is, ezért a Tegnapután picit az első nagylemezünk, az Ezer Erdő mintájára készült. A képi anyag az a Művészetek Palotájában, februárban elhangzott szimfonikus koncertünket foglalja össze. Picit szomorkás az album, de ugyanakkor nyugodt és szenvedélyes. Úgy gondolok rá, mint egy bordó színű bársonyra. Ha műfajilag szeretnénk besorolni – bár nem tudom, mennyire szeretitek a műfaji címkézést...