A legtöbb hazai magyar civilszervezetet tömörítő intézmény legfontosabb feladatait Tóth Károly, a Fórum Kisebbségkutató Intézet vezetője foglalta össze. Elmondta, hogy a nyelvtörvény elfogadásakor létrehoztak egy jogsegély szolgálatot. Ennek az a célja, hogy segítse a polgárokat abban, hogy korlátok nélkül érvényesíthessék nyelvi jogaikat. Az intézmény arra hivatott, hogy ha valakit akadályoznak abban, hogy érvényesítse nyelvi jogait, akkor ingyenes jogi tanácsadást biztosítson. A kerekasztalban végzett munkájukról Fiala János és Horony Ákos jogászok is beszéltek. Elmondták, hogy miként segítik a nyelvi jogok érvényesítését. A világ több részéről hoztak példát arra, hogy miként valósul meg a két-, vagy többnyelvűség. Arra bíztatták a fiatalokat, hogy amennyiben elégedetlenek a szűkebb, vagy tágabb környezetükben működő civilszervezetekkel, alapítsanak saját kezdeményezést.

A címben elhangzott szavakkal illette a magyar- szlovák kapcsolatot Kollai István, aki a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója. A magyarázata egyszerű, de lényegretörő volt. Tulajdonképpen annyit jelent, hogy két egymás mellett élő nép hogyan próbálja meg elfogadni egymást amellett, hogy kapcsolatuk tudatlanságba ágyazódva jelenik meg. Fontos szempont azonban az is, hogy a két fél minden nehézség ellenére közeledni próbál egymáshoz. Kollai István elmondása szerint ez az egymás felé fordulás abból kerekedett ki, hogy megtanultuk meghallgatni a másikat. Az említett egymással szembeni általános tudatlanság a forrása annak is, hogy az intézet két cél megvalósítását tűzte ki maga elé. Ezek egyike az ismeretbővítés, másik pedig a kapcsolatbővítés. Az előbbi a tudatlanság megszüntetésére irányul, mely magába foglalja a magyarság megismertetését a szlovákokkal. Mivel most még viszonylag kiélezett a viszony a két nemzet között, ezért az egyes projektek a kapcsolatépítés megerősödését is szolgálják. Azaz, alternatív útikönyvek szerkesztése, magyar klubok, illetve kávézók létrehozása, szlovákokkal való közös...

A címben Öllös László politológust idéztük. A táborban tartott előadásában a hazai politika problémáira és a kialakult helyzet sajátosságara hívta fel a hallgatóság figyelmét. A táborozók éles kritikát hallhattak a szlovákiai magyar politikai szubjektumokról, de a többségi nemzet pártjai is elemzés tárgyát képezték. Öllös reagált a Dél-Szlovákiát ellepő anonim matricakampányra is. A hallgatóság oldaláról olyan kérdések hangoztak el, amelyek már régóta lappangtak a köztudatban. Szóba került a kettős állampolgárság, vagy a szlovák magyar hossztávú együttélés.