Krasznahorkay Attila professzor úr a Magyar Tudományos Akadémia ATOMKI atommagkutató intézetének előadója a május végén Debrecenben talált vélhetően új részecske, avagy kölcsönhatás nyomán tartott előadást a tábor első napján, a Közbeszéd sátrában. Az elméleti fizika bugyraiba való elmerülést a hőség tette még nehezebbé, és talán fizikatudásunk is leporolásra szorult volna előtte, ezért a professzor úr egy interjú keretén belül összefoglalta nekünk, nyálatcsorgató, ám hozzá nem értő laikusok számára a felfedezés jelentőségét.

Felröppent a hír, hogy akár magyar Nobel-díj is lehet a debreceni kutatás eredményéből, illetve a közmédia heves reakciója nyomán, hogy a sötét foton felfedezése akár alapjaiban írhatja át az elméleti fizika egyes részeit.

Borzasztóan gyorsan reagált a kutatás eredményére a média és a sajtó, valójában azonban a tudomány világában sokkal lassabban mennek a dolgok, rengeteg ellenőrző kísérletre lesz még szükség, hogy elfogadjanak egy új részecskét. Ráadásul a szóban forgó nem csak egy akármilyen új részecske, hiszen több, mint kétezret ismerünk, hanem egy nagyon speciális, ami a sötét anyag részecskéi közti kölcsönhatást közvetíti, és utat nyithat a sötét anyag felfedezéséhez. Ennek megfelelően sokkal óvatosabbak az emberek ezzel kapcsolatban, sokkal szigorúbb elvárásokat támasztanak, több, különbözőképp elvégzett kísérletre van még szükség, hogy ezt a világ más részein is be tudják bizonyítani a fizikusok.

Laikusok számára hogyan magyarázná el a különbséget aközött, hogy mi a jelentősége, hogyha a sötét fotont, az ötödik kölcsönhatást, vagy esetleg más új részecskét fedeztünk fel? Milyen következményeket várhatunk a debreceni felfedezéstől?

Aközött, hogy a sötét fotont, vagy egy új kölcsönhatást fedeztünk-e fel, nagy különbség nincsen, talán az, hogy a sötét fotont meglévő elméleti fizikai leírással értelmezni tudnánk, a jelenlegi modelljeinkkel értelmezhető. Ezért szeretik jobban ezt a feltevést az elméleti fizikusok. Azt, hogyha valami újat kell bevezetni, mindig kétkedéssel fogadja a tudományos közvélemény, de sokkal jelentősebb hatás várható, ha az ötödik kölcsönhatás bizonyítható. Az amerikaiak voltak azok, akik először ki merték jelenteni, hogy a magyarok egy új kölcsönhatást fedeztek fel. Mi, a publikációnkban egyáltalán nem tettünk ilyen sarkított kijelentést.

Ennek alapján a magyar fizikusok milyen helyet foglalnak el jelenleg a szakma szemében, illetve Ön szerint a kutatások széles palettáján elismerhetik-e a mi eredményeinket?

Nagyon jó lehetőség volt ez a publikáció, amit a felfedezésről tettünk közzé, hogy az intézetünket, a jelenlegi magyar fizikát megismerje szélesebb szakmai közönség. Korábban egy ilyen kis kutatóintézetet nem igazán tartottak számon, az Egyesült Államok nem is tudott ezelőtt az intézetünk létezéséről. Ilyen módon előtérbe került, hogy ismét hallassuk a hangunkat, és megismerjenek minket szerte a világon. Jelenleg is levelezésben állok ezekkel a kollégákkal, akik tovább szeretnék fejleszteni az elméletünket. Segítséget kértek tőlünk a mérések pontos módját, ellenőrzését illetően. Folyamatosan fejlődik mind a kísérleti, mind az elméleti értelmezése a felfedezésnek.

Néhány fizikusprofesszor tett olyan kijelentéseket, hogy a kétezres évekre a felfedeznivaló gyakorlatilag elfogy az elméleti fizikában, hiszen anyagi világunkat immár pontosan le tudjuk írni kölcsönhatásokkal, törvényekkel.

Körülbelül száz éve ugyanúgy felvetődött ez a probléma, amikor az elektromágnesességet már ismertük, az atomokról még semmit nem tudtunk, és megfogalmaztak egy olyan állítást, hogy a fizikusi pálya már nem igen vonzó dolog, mivel csak egy kis leporolnivaló maradt ezen a környéken, és semmilyen nagy felfedezés nem várható. Ezután fedezték fel az atomok szerkezetét és kialakult a kvantummechanika, amit a mindennapokban is használunk, tehát elég nehezen előrejelezhető, hogy mikor jutunk majd egy olyan stádiumba, amikor már tényleg csak egy kis leporolás lesz szükséges. Valóban van egy ilyen tendencia, hogy az úgynevezett látható világunkat többé-kevésbé pontosan tudjuk leírni és értelmezni, azonban pont ekkor vetődött fel a sötét anyag és energia kérdése, ami egy teljesen új szempontból világíthatja meg az eddigi fizikai törvények értelmezését, hiszen jóval nagyobb tömegű anyagról van szó, mint az ismert anyagi világ.

A fizika még melyik területein várhatóak Ön szerint jelentős felfedezések ezen kívül?

Valószínűleg minden területén, amelyek kapcsolatban lesznek majd a sötét anyaggal, hiszen az elméleti fizikai ismereteink legtöbb részére kihatással lesz, ha precízen le fogjuk tudni majd írni a sötét anyag fizikáját. Gyakorlatilag fogalmunk sincsen, hol a határ a fizikában.