Egy kisebbség életében állandó és létfontosságú kérdés a fennmaradás. Ehhez a bizonyos fennmaradáshoz kellenek a kötelékek, amelyek a globalizálódó modern társadalomban lehetőséget adnak, hogy elmélyítsük nemzeti öntudatunkat. Erre az összetartó erőre komoly szükség van napjainkban, mikor ijesztő méreteket ölt az asszimiláció. A Gombaszögi Nyári Tábor éppen ehhez nyújt segítséget, platformot biztosít a helyi magyar kisebbségnek a megismerésre, a kapcsolattartásra, továbbá közösségformáló ereje sem lebecsülendő. Gombaszög mikrotáborból fejlődött lassan felvidéki Woodstockká.

A rendezvény gyökerei 1928-ig nyúlnak vissza, amikor a gombaszögi cserkésztáborban néhány fiatal megalapította a Sarló mozgalmat, amely csakhamar vezető csehszlovákiai magyar diákszervezetté vált. A korszak szociális helyzete siralmas volt a magyar kisebbség számára, de mégis létre tudtak hozni egy olyan mozgalmat, ami kollektívan összefogta a fiatalságot. Felvilágosult, emberközeli eszmeiségével a kezdeti Sarló mozgalom ifjúsága példaképként lebeghet a szemeink előtt. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a mai tábor ősét olyan közismert személyek támogatták, mint Fábry Zoltán, Győri Dezső vagy Mécs László.

Abara, 1966

A két háború közti ,,boldog békeidőkben,, pörgött a diákélet. A fiatalság lelkesedését azonban maga alá temette a második világégés után lehullott vasfüggöny, de csak egy kis időre, hiszen 1957-ben a folyamatos kapcsolatban álló magyar egyetemisták megalapították az Ady Endre Diákkört. Pár év múlva 1965-ben pedig Berzétekőrösön megszervezték a szocialista éra első táborát, amely Nyári Ifjúsági Táborozás (NYIT) néven 1972-ig folyamatosan működött. Ennek a tábornak még nem volt állandó helye, minden évben máshol bonyolították le, Abarán, Pincen, Keszegfalván stb.

A táborok ekkor még központi szervezésűek voltak. A korabeli rendszer megpróbálta a lehető leginkább befolyása alatt tartani a rendezvényeket, különféle szankciókat hozott, hogy ellehetetlenítse a táborozó ifjúságot. Megtiltották például, hogy egy helyen három napnál tovább sátorozhassanak. Az összejövetelt öt év kihagyás után 1977-ben rendezték meg újra Nyári Művelődési Tábor néven, Őrsújfalun. A tábort ezzel a névvel egészen a rendszerváltásig minden évben megrendezték, ezzel párhuzamosan pedig kisebb regionális szintű táborok is megjelentek. Érdekesség, hogy a Ghymes együttes is egy járási ifjúsági táborban született meg 1984- ben, hol máshol, mint Gímesen.

Kéménd, 1969

A 90-es évek új rendszert hoztak magukkal, a rendezvény szervezői feladata a Diákhálózat hatáskörébe került, de nem minden évben sikerült megvalósítani a tábort, pl. 1993-tól kezdve öt éven át nem jött létre jelentősebb találkozó. Szerencsére azonban 1998-tól folyamatosan megrendezésre kerül a szlovákiai magyar fiatalság legendás fesztiválja. A rendszerváltás után sem lett állandó székhelye a tábornak, de Gímes, és Krasznahorkaváralja után a rendezvény 13 év után idén hazatalált Gombaszögre.

Az első tábor óta eltelt nagyjából 90 év alatt számos generáció váltotta egymást a nemzetiségi hadszíntéren, az évek elszáguldottak rendszerek, államok, eszmék felett, de Gombaszög üzenete állandó és örökérvényű: élni és élni hagyni, Felvidéken itthon lenni és közösen felépíteni valamit, amire büszkék lehetünk. Talán a szüleid, vagy a nagyszüleid szenvedélyes bölcsészhallgatók, esetleg lánglelkű mérnökdiákok voltak, NYIT-es vagy művelődési táboros résztvevők... Most azonban rajtunk a sor, hogy összefogjunk és kiabáljuk tele a világot! Gyere Te is Gombaszögre, és légy része egy közösségnek.

Gyere velünk haza Gombaszögre, hogy felépítsünk valamit, amire igazán büszkék lehetünk!

A kiemelt képen Gál Attila 1989-es karikatúrája látható (Honismereti Ifjúsági Tábor)