A július 16-i, csütörtöki napon a kárpát- medencei magyar közösségek önkormányzati lehetőségeiről értekezett Salat Levente (Babes- Bolyai Egyetem), Horony Ákos (MKP) és Korhecz Tamás (a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács volt elnöke).

A panelbeszélgetésen Salat Levente egyetemi professzor szerint leginkább a regionális kiegyenlítődés miatt volna nagy szükség a különböző autonómiakoncepciók megvalósítására. Azonban az eltérő történelmi tradíciók és tanulságok miatt egyes államoknál egy erős társadalmi ellenállás (Szlovákia és Románia) figyelhető meg, míg Szerbiában pozitívabb a környezet. Mindemellett az autonómiafogalom és - típusok (személyi, területi és funkcionális) tisztázatlansága is sok félreértéshez vezet. Horony Ákos, aki az MKP 2014 decemberében nyilvánosságra hozott vegyes (személyi és területi) autonómiakoncepciójának egyik kidolgozója volt, úgy látta: a magyar párt nélküli szlovák kormányok passzívak a szlovákiai magyarság igényei iránt. Ráadásul a hazai jogi környezet sem épp optimista, amellyel a szakértő az Alkotmánybíróság bizonyos ítéletére utalt. Ennek alapján eléggé korlátozott felfogás érvényesül a kisebbségi közösségeket érintő döntéshozatali ügyek esetében.

A diskurzus harmadik résztvevője, Korhecz Tamás szerint a vajdasági autonómia megvalósulása egyaránt köszönhető a történelmi tapasztalatoknak (titói föderatív állam) és a különböző szerbiai nemzetiségi közösségek támogatásának is. A vajdasági magyarok részéről a helyi jogászelit megléte és aktív tevékenysége bizonyult döntőnek, így olyan koncepciók és ajánlatok készültek, amelyek megvalósítása jogilag lehetséges volt. Ezáltal több erőforrást és időt fordíthattak az érintett szervezetek a szerbiai nemzeti közösségek és a belgrádi kormányzat meggyőzésére, a többi határon túli magyar régió számára is követendő példaként.

A levonható tapasztalatok között mindenképp szerepel, hogy a magyar közösségeken belül ki kell alakulnia egy olyan koncepciónak, amelynek a többségi nemzethez való előterjesztéséhez jelentős belső támogatottságra van szükség. Nem elhanyagolható ezen tervezet tartós és hatékony kommunikációja, eloszlatva a folyamatot gátló mítoszokat és társadalmi berögződéseket. Mindez vélhetően a korábban elkerült viták kiújulásához is vezethet a szlovákok és szlovákiai magyarok esetében. Ennek feloldása, és egy esetleges autonómiatervezet politikai és össztársadalmi elfogadtatása egy hosszútávú folyamat eredménye lehet.