Az újságíróknak és a hallgatóságnak nehéz szemtől-szemben megszorongatni egy rutinos politikust a fogósnak gondolt kérdéseikkel. Márpedig Bárdos Gyulán fogást találni nem kis feladat, mindenféle negatív kétértelműség nélkül. Tapasztalatai, felkészültsége és kommunikációs képességei alapján nem ok nélkül lett az első szlovákiai magyar államfő jelölt.

Egy politikus szeret általánosan fogalmazni, elkerülve sokszor a konkrétumokat, gyakran csak blöffölve válaszolt a komoly és kényes témákra. Természetesen rengeteg oka van mindennek: az időhiány, az esemény jellege (konferencia, gyűlés, vitaműsor, stb.), a közönség hangulata, a feszegetett témák, az önön társadalmi presztízse, a támadási felület szűkítése és még megannyi egyéb tényező. Azonban vélhetően kevés esetben fordul elő, hogy a részletekbe menő konkrétumok elkerülése a pozitív összkép érdekében történik, nem kozmetikázási jelleggel. Bárdos Gyula indulása, kampánya és végső eredményessége azon szlovákiai magyar történelmi pillanatok egyike, amely viszonyítási ponttá válik az elkövetkező évtizedekben. Képes volt túllépni a pártpolitikai árkokon, az általános politikai kiábrándultságon – életképes választási lehetőséget nyújtva a szlovákiai magyarság számára, megmutatva ezzel a közösség problémáit, igényeit és józan ítélőképességét is.

Persze ez még mindig nem magyarázza bizonyos kérdések megkerülését. A cikk írója nem lágyszívű és elfogult, azonban a hazai palettán nagyítóval kell keresni az őszinte hangnemben, következetesen és közvetlenül kommunikáló politikusokat. Bárdos Gyulával több tízezer szavazó tudott pont ezen utóbbi stílus miatt sikeresen azonosulni. A meg nem válaszolt kérdéseket az idő majd úgyis kideríti. Remélhetőleg addig megtöbbszöröződik a Bárdos Gyulához hasonló politikusok hazai aránya.