Vidám hangulatú beszélgetés készült a királyréti nagyszínpad tövében, ahol éppen akkor kezdett hangolni a The Butchers. A mikrofon elé a jókedvű hobbizenekar három tagja, Hushegyi András, Hushegyi János és Bartha Tomi állt, akiket szemmel láthatóan mulattatott az irántuk mutatott nagy médiaérdeklődés. A három srác vigyorogva mesélt új albumukról, koncertjeikről és terveikről.

Készülőben első lemezetek, a Train to freedom.
A cédé blues-rock stílusban készült, 15 szám lesz rajta. Úgy terveztük, hogy többet fogunk játszani, sajnos az eredeti tervet nem tudjuk betartani, mivel a dobosunk nem tudott eljönni, helyettesítik…

Angol nyelvű dalok dominálnak a repertoárotokban, miért?
Nincs célközönségünk, mindenki számára játszunk. Angolul azért éneklünk, mivel egyrészt angol zenén nőttünk fel, másrészt pedig ez az a nyelv, amely ehhez a stílushoz leginkább illik. Egyszerűek a dalszövegeink, angolul nagyon jól szólnak, magyarul kevésbé tudnánk elképzelni őket.

Bluesos, rockos hangvitel. Kik inspirálnak titeket?
Mindigis szerettük ezt a stílust, mivel ezen nőttünk fel. Sokat hallgattunk White Snake-et, a 80-as évek amerikai zenéjét.

Milyen esélyei vannak egy szlovákiai magyar kezdő zenekarnak hogy sikeressé váljon?
Főként attól függ, hogy mit játszik a zenekar. Sok helyről kaptunk már pozitív visszajelzést, ugyanis olyan stílust játszunk, amire lehet táncolni, a közönség pedig szereti ezt a stílust, a rock’n’roll-fílinget. Az egy év alatt sikerült összehozunk húsz koncertet, ami egy kezdő zenekarnál nagyon jó teljesítmény. Persze, próbálunk minél jobb helyeken koncertezni.

Miért vagytok hentesek…?
Azért, mert Hushegyi a nevünk, és Husinak becéznek minket. Az eredeti zenekart Husi és a Butchersnek hívták, azaz Husi és a hentesek, amiben ugye ott a kis poén, végül azonban maradtunk a The Butchersnál, mivel új tagok jöttek és átalakult a zenekar.

kati