Az elmúlt években a szlovák-magyar államközi kapcsolatok hullámzása láttán valószínűleg sokan meglepődtek, amikor az egyik legjelentősebb szlovák hetilap – a Týždeň – bocsánatkérő szlovák és magyar feliratú címlapokkal jelent meg. Hasonlóképp ritkaság, ha egy szlovák közszereplő Magyarországon kitüntetésben részesüljön. Arra pedig szintén nem túl sok példát találunk, hogy mindkét oldalon egy-egy elismert politikus tollat ragad az egymással szembeni terebélyes előítéletek leküzdéséért. Mindezt egyszerre megtapasztalhatjuk az idei a Gombaszögi Nyári Táborban!

Ezen egyedi momentumok egyik szereplője František Mikloško, aki 1990-től vesz részt aktívan a szlovákiai politikában, és a Keresztény Demokrata Mozgalom egyik vezető személyeként (KDH) a Nemzeti Tanács elnöke volt (1990-92). 2005-ben egyszerre részesült magyarországi (Eszterházy János-díj) és nemzetközi (Szent Adalbert-díj) kitüntetésben is, amelyet valószínűleg egyetlen szlovák politikus sem mondhat el magáról. Ekkor kért elnézést a szlovák nép nevében, a szlovákiai magyarok ellen 1945-1947 között elkövetett tettekért (kollektív bűnösség, vagyontól és állampolgárságtól való megfosztás).

Az előadás másik fontos szereplője az a kolozsvári születésű Surján László, aki 1990 óta aktív résztvevője a magyarországi, majd 2004-től az európai politikai életnek és jelenleg az Európai Parlament alelnöke. Az általa kezdeményezett Charta XXI civil összefogás a kárpát-medencei megbékélésért első díját Štefan Hríbnek, a Týždeň főszerkesztőjének ítélte, aki a szervezet szerint tevékeny részt vállalt a szlovák-magyar együttélésben. Surján László az átadáson utalt a magyarság történelmi hibáira (a magyarosítás, a nemzeti kisebbségek igényeinek tagadása, részvétel a prágai tavasz elfojtásában), és Mikloško fentebb elmondott gondolatának komolytalan kezelésére – holott a két nép történelme és kultúrája szorosan összefonódik. Mindemellett egy közelmúltban készült interjúban Csáky Pál is méltatta Mikloškot, de rámutatott ellentmondásos viselkedésére is, mikor a kerületi választási törvény elfogadásakor a szlovákiai magyarság ellenében szólalt fel.

Mindezek alapján több mint különlegesnek ígérkezik a Surján-Mikloško előadás: hiszen korábban, a nagy nyilvánosság előtt alig volt példa, hogy a két oldal politikai elitjének egy-egy tagja a szlovák-magyar békés együttélés kapcsán ennyire egy véleményen legyen. Reméljük a Gombaszögi Nyári Táborban – július 19-én, 12:30-tól – még több közös nézet kerül kifejtésre.