A Híd és az MKP elnökétől hallhattuk, hogy háttéregyeztetések folynak az a két párt és a civilszféra képviselői között. Azt jelenti-e ez, hogy a két párt viszonya egy új szintre lépett?
Ez tudható, hiszen egy bejelentéssel kezdődött az egész, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala megfogalmazott egy alapdokumentumot, elnevezte a Szlovákiai Magyar Minimumnak. Ez a szlovákiai magyarság megmaradásának alapvető feltételrendszerét tartalmazza elvi szinten, és elhívta a két pártot, hogy üljünk le hármasban megtárgyalni ezt a dokumentumot, azzal a céllal, hogy valami egyetértés alakuljon ki. Ez nem program, ez csak egy elvi nyilatkozat. A bejelentéskor megkezdődött a tárgyalás, majd még egy forduló volt a nyáron, de ott már a sajtó nem jelent meg, és hát ez a tárgyalássorozat fog folytatódni minden bizonnyal, legalábbis ilyen megállapodás.

A Ki a magyar? előadásban szóba került a multikulturalitás. Európában a multikulturalitás egyfajta mintaképet adhat a szlovákiai magyar közösség számára is. Azonban tudjuk az Európában zajló folyamatokról, hogy ez a koncepció komoly gondokkal küzd. Ahol multikulturalitást hangoztattak, ott sok helyen parallel, egymástól elszigetelt kultúrák súrlódása van. Jövőképet jelent-e a multikulturalitás a szlovákiai magyarok számára?
Fogalomzavarról van szó. Egymástól elszigetelt, elzárt, normarendszerében is elválasztott közösségek egymás mellett élése nem multikulturalizmus. A két egymással vetélkedő elméleti irányzat, az amiről az előadásban beszéltünk az a kommunitaritás és maga a multikulturalizmus. Sajnos jónéhány európai közéleti személyiség, politikus keveri a kettőt, remélem véletlenül és nem szándékosan. A multikulturalizmus az egyénből indít, a kommunitarizmus mindig a közösségből indít, mert ez utóbbi gyakorlatilag plurális kollektivizmus. Ez azt jelenti, hogy sok-sok kollektíva saját értékrendjén belül él. Ahol a problémák kezelését nem tudják elvinni a multikulturalizmus felé, ahol a sajátos kulturális jogok az emberi jogok részét képezik vagy azzal egyenlőek, ott alakulnak ki ilyen bezárt kommutiárius struktúrák-ezek nem nevezhetőek multikultúráknak.

Perspektíva-e a szlovákiai magyar közösségnek a multikulturalizmus?
Hát az a multikulturalizmus, amit a multikulturalizmus legismertebb elméleti kidolgozói megfogalmaztak, mindenképpen. Talán a leges-legismertebb közülük, akit az első előadásomban említettem Will Kymlicka egy kanadai teoretikus, amit ő megfogalmazott az egy nagyon érdekes rendszer, aholis - a legismertebb művének címe az, hogy Multicultural citizenship - azt mondja hogy egy államnak sokféle kultúrájú állampolgára lehet. Ahol a sajátos kultúrális jogokat kell védelmezni, tehát midnig midnen csoportnál a sajátosságokat kell védelmezni, nem az általánosságokat. Az az érték ami egyedi, sajátos - kanada így működik.

Van annak realitása hogy ez bekerül a szlovákiai politika fősodrába, ez az irányzat?
Hát vigyük be! Más nem fogja megcsinálni helyettünk. Nyilvánvaló hogy ellenszél fúj, ezt mindenki látja. Ha megnézzük teszem azt Nagy-Britannia történetét, Spanyolország történetét, más nagy erős európai országok történetét, akkor láthatjuk, hogy nem is olyan régen még azok is erős nemzetállamok voltak,és mégis csak feldolgozták magukat az ottani kisebbségek, és ma már mindenféle sajátos jogokkal rendelkeznek. Elfogadják magukat ezek az országok kulturálisan sokszínűnek. Ezt az utat nekünk is végig kell járnunk, más nem fogja helyettünk, és még valami: megemlítenék egy, a közelmúltban közzétett felmérést, ami mutatja a szlovák társadalom intoleranciáját, tehát ha ezt nem járjuk végig, akkor azzal nem csökkentjük a konfliktusok terét, hanem növeljük egy zártságában megerősödő intoleráns társadalmat erősítünk fel, amelyik intoleranciájában látszik sikeres. A siker sohasem gyengíti az intoleranciát, hanem erősíti. Rajtunk áll, hogy ezen billentsünk, mozdítsunk.

Van erre most történelmi lehetőség?
Én szerintem erre mindig van lehetőség. Ez soha nem egy pillanat, hanem egy folyamat amit vinni kell.

ld, czg, dzs