Kevés jelenlegi magyarországi vezető politikus mondhatja el magáról, hogy nemcsak felmenője, hanem közeli családtagja is szlovákiai magyar származású.

Németh Zsolt, Magyarország külügyi államtitkára szerint míg a szomszédos állampártok nemzeti vonala negatívan viszonyult a magyar kisebbséghez, addig a magyar baloldal képes volt mindezt érdemlegesen összeegyeztetni. Kialakult egy konszenzus a jobb- és baloldali pártok között, valamint létrejött a határon túli magyarok támogatását megcélzó nemzetpolitika. Az intézményi alapokat Antall József, a lélekben 15 millió magyar kormánya rakta le. Ugyan az államközi alapszerződések révén ezt a Horn-kormány tovább bővítette, de alárendelte a jószomszédi kapcsolatoknak.  Ezt tovább erősítették a Gyurcsány-kormány leépítései, és a mély sebet hagyó 2004-es népszavazás. Ugyanakkor a jobboldali Orbán-kormány aktív közösségépítő tevékenységgével (Mária Valéria híd, Selye János Egyetem, kedvezménytörvény, kettős állampolgárság) egyértelmű fölényben kezdte el reformjait.

Németh Zsolt ismertette a július 11-i vegyesbizottsági ülés bizakodó eredményeit, hiszen korábban a Fico-kabinet előszeretettel használta a magyar ügyet szavazatszerzésre. Optimizmusra adhat okot a kettős állampolgárság helyzetének megtárgyalása, a nyelvi jogok, oktatási támogatások, 91 határösszekötőpontról szóló tervezet és a Bős-nagymarosi vízlépcső ügyének megnyitása.

Az államtitkár urat kérdeztük:

Hogyan vélekedik a magyar külpolitika az új nemzetstratégiáról, és mit vettek alapul a kiépítéséhez?
A rendszerváltozás óta nagyon sok történt a magyar politikában. Az új kezdet a rendszerváltozás után történt, szakítani kellett a négy évtizedes politizálással, ami kiszakította a magyar nemzetet az összetartozásból.

Említette a két államtitkár találkozóját, bizakodhatunk-e egy jobb politikai, feszültségmentes helyzet kialakulásában?
Egy óvatos optimizmus jellemez, mivel a mostani kampány során nem azt a Robert Ficot hallottam, mint a 2006-os kampány során. Nem volt jelen a magyar ellenesség, a kormányfő az együttműködést hangsúlyozta, azonban egy kicsit óvatosnak kell lennünk. Várjuk meg a konkrét kérdéseket, kíváncsi vagyok például, mi fog történni a komáromi Selye János egyetemmel.

Úgy tudni, a magyar állam az MKP-t tartja egyedüli partnernek, mi állhat a tartózkodó viszony mögött a Híd és magyar állam között?
A tegnapi napon az új kormánybiztossal, A. Nagy Lászlóval találkoztam, akivel megkezdtük az együttműködést. Az MKP-t azért tartjuk elsődleges partnernek, mivel ők a felvidéki magyarság érdekeit képviselik, és értelemszerűen őket hívjuk meg a kerekasztalbeszélgetésekre az összmagyar kérdések kapcsán. Természetesen a Híddal is tartanunk kell a kapcsolatot.

Hangácsi István