A Gombaszögi Nyári Tábor előadósátra a második nap délutánján Világi Oszkárt, a Slovnaft vezérigazgatóját és Szigeti Lászlót, a Kalligramm Könyvkiadó igazgatóját látta vendégül, a beszélgetés témája a társadalomkép alakulása az elmúlt húsz évben volt.

Tokár Géza politológus, a beszélgetés vezetőjének első kérdésére, miszerint az elmúlt húsz évben miben változott meg a társadalom, előbb Világi Oszkár válaszolt. Szerinte az egyik legfontosabb változás abban nyilvánult meg, hogy az emberek jobban hisznek önmagukban, a többi mind ebből következik. Az embereknek erősebb jövőképe van. Hozzátette, a világ, ahogy az elmúlt húsz év sikere az egyéneken múlik. Szigeti László a demokratikus berendezkedés és a jogállam kialakulásában látja a változás lényegét.

Világi Oszkár saját sikerének kulcsát a munkában látja. Mint kifejtette, igen izzadtságosan, a rendszerváltás előtt például fokhagymatermesztéssel is kereste pénzét. 1989-ben belecsöppent a politikába, majd később a gazdaságba. Világi szerint az út lehet más, de az alap a munka. Szigeti kifejtette, hogy mindketten szerencsések voltak a rendszerváltáskor. Ugyanakkor a róluk kialakult kép nem reális. Világi úgy fogalmazott, hogy nem érdekli, mit gondolnak mások, és talán ez jó is. Ennek ellenére nemrég alapított honlapot, hogy mégsem csak a negatív kép jelenjen meg róla elsőként az interneten.

A szlovák-magyar viszonyra áttérve szóba került a Hedvig ügy is. Szigeti úgy látja, hogy a szlovák társadalom legitimálni próbálja a morálisan illegitimet. Ugyanakkor hozzátette, hogy ha a szlovák nacionalizmus ellen akarunk harcolni, tisztázni kell a kapcsolatot saját nacionalizmusunkkal is.

Magyarország szerepét érintve Világi szerint az, hogy a Hedvig könyvből nagyságrendekkel kevesebb fogyott el az anyaországban, mint Szlovákiában – mindössze néhány példányszám –, jól mutatja, valójában mennyire érdeklődik Magyarország a határon túliak iránt. Úgy látja, a felvidéki magyaroknak magukra kell számítaniuk.

Szigeti László kitért arra, hogy a nyelvtörvény felhígulásáért őt tették felelőssé. Ezt visszautasítja, ugyanakkor a moderátor kérdésére, amely arra vonatkozott, hogy miként ítélik meg a törvényt, kitérő választ adott: Szerinte azt, hogy mit lehetne elérni, nem ide tartozik. Mint a Slovnaft vezérigazgatóját a múltban már többször is érte kritika, hogy a kutakon hiányosak a magyar feliratok. Világi azt mondta, nincs lehetősége minden kutat bejárni, az üdvözlő feliratok sok helyen fel vannak tüntetve magyarul, de a többi feliratra nem tért ki. Viszont hozzátette, hogy a Slovnaft állomásain új profilt alakítanak ki. Folytatva a témával a nyelvtörvényről elmondta, annyira nem foglalkoztatta. Szerinte a civil kurázsi a fontos, illetve a szakmaiság. „A dolgok sokkal árnyaltabbak” - tette hozzá.

Szigeti a személyes felelősséget tartja fontosnak, míg az álláspontja szerint az állam felelőssége nagyon gyenge. Ennek ellenére – mint fogalmazott – nem éli meg kudarcként azt, hogy nem sikerült az egyik sarkalatos kívánalmat teljesíteni a magyar feliratok illetően a nyelvtörvény elfogadásakor, ugyanakkor a szlovák partnerek számára kifejezte csalódottságát.

Az utolsó kérdés arra vonatkozott, hogy mint befolyásos emberek, milyen vízióval rendelkeznek a jövőre nézve. Világi Oszkár úgy gondolja, hogy az elmúlt húsz évben más sokat tett a közösségéért, és örülne, ha mellé állnának, illetve szívesen fogadna olyan kezdeményezéseket, amelyek mellé ő beállhat. Szigeti László szerint ahhoz, hogy valami közösségi program létrejöjjön, konszenzusra van szükség. Szerinte több felé kell figyelnünk. „Nem fordulhatunk csak magunkba” - zárta szavait.