A kisebbségi alapélményekből táplálkozó Borsi Kálmán Béla a tábor második előadását tartotta meg A szlovák, a román és a magyar nemzet kialakulások tipológiai összehasonlítása címmel. A pesti egyetemi tanár főszakterülete – saját elmondása szerint – a magyar-román viszony elemzése történészként, „a következő évtől pedig ismét diplomataként” – tette hozzá az előadó.

Világos előadásának elején felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar-román kapcsolat tipológiailag megegyezik a magyar-szlovák helyzettel. Ezen feszült kapcsolatoknak mélyen gyökerező problémái vannak, melyek a kétszáz évvel ezelőtti francia polgárosodás következményei.

Rövid történelmi fejtegetésében hangsúlyozta, hogy mind a magyarok, mind a szlovákok, mind a románok a „rosszul megválasztott francia polgárosodási modell áldozatai”, a polgár megnevezés ugyanis helytelenül hagyományozódott a történelemben. A francia polgárosodás folyamata nem egyezhet meg a magyar polgárosodással, hiszen „nekünk, magyaroknak, a történelem nem adott elég időt ahhoz, hogy a nemesi és polgári összeszerveződjön, nálunk nem a nemesség polgárosodott el, hanem a polgárság nemesedett el”.

Borsi szerint „a szlovák, illetve magyar problémák megoldása szintén bonyolult feladat, hiszen nem tudni, melyik volt előbb: a tyúk vagy a tojás.” Tanulságos előadásának konklúziójaként elmondható, hogy a történelem és a kapcsolatok újragondolása a leghatékonyabb eszköze a nemzetek A pontból B pontra jutásának.