Ez lehetett volna a mottója a délelőtti I. Felvidéki Bloggertalálkozónak, melyen nyolc fiatal ült szembe a közönség soraival, s osztotta meg tapasztalatait ezzel a viszonylag új, személyes műfajjal kapcsolatban, mely manapság egyre növekvő közkedveltségnek örvend.

Körkép, Komáromi Blog, Felvidéki Blog, Szótlan szemtanú, Méla Béla blogja, Párkányer, Mandiner (néhány portál és blog, hogy a vasárnap hazatérő táborozó kiguglizhassa és olvashassa). A blogokat szerkesztő szellemességben dagonyázó betűvetőket mindenképpen összeköti az a hely, ahol élnek: a Felvidék. Közös témák, aktuális közéleti, politikai és kulturális újdonságok, melyeket csak átrágni, átrágni és átrágni kell. S az átrágás akkor a legalaposabb, ha nem csak egy fél vesz részt benne: egy kérdés megoldásához diskurzus során jutunk el a legkönnyebben.

A találkozó után Stubendek Attilát fosztottuk meg néhány gondolatától a találkozó éjszakáján, hiszen ő vezette a beszélgetést. Hogy érezted magad mint kulcsfigura a találkozó alatt?
Nem volt könnyű abból a szempontból, hogy kérdező és válaszoló is voltam egyszerre, viszont valamennyire beleláttam a blogírás háttérmunkáiba, kulisszái mögé. A hozzászólások alapján úgy láttam, korrekt módon ment végbe a találkozó.

Milyen előnyei voltak a délutánnak, hogy értékeled a visszhangját az akciónak?
Háromszor találkoztunk már így együtt Pozsonyban és Komáromban, ahol kellemesen elbeszélgettünk a blogolásról, politikáról, vagyis osztottuk az észt, amíg el nem fogyott... A negyedik alkalom Szerdahelyen viszont nem volt a legjobb, mivel mindenki autóval volt. Most jót tett az egésznek a nyilvánosság, jót tett, hogy nem voltunk kötve semmihez: sem időhöz, sem emberekhez, sem autóhoz, nem egy elegáns helyre voltunk beterelve (és ihattunk sört). Szabadon folyt a vita, bár volt egy meder, amiben próbáltam tartani a beszélgetést.

Mit szóltál a közönséghez, a kérdéseikhez?
A közönség részéről jobban örültem volna, hogy ha arra a kérdésre, hogy hányan írnak blogot, többen jelentkeznek, viszont arra a kérdésre, hányan is olvasnak tulajdonképpen blogot, már jóval többen felemelték a kezüket, itt egy kicsit megnyugodtam… még az utolsó sorokból is reagáltak. A kérdések pedig egészen érdeklődőek voltak, ami tetszett. Remélem, ezen felbuzdulva többen fognak blogot írni-szerkeszteni.

Tervezitek a második hivatalos bloggertalálkozót?
Egyelőre nem beszélünk erről. Valószínűleg az ismét "zártkörűbb" lesz.

Végére?
Pozitív élménynek tekintem, hogy a magyarországi Mandiner főszerkesztő-helyettese, Rajcsányi Gellért (eRGé) is részt vett a találkozón, és külső nézőpontból látja a felvidéki magyar politikát és közéletet. Negatívumként pedig a homokba süppedő padokat tudnám megjegyezni.

Köfi.