Vajon meg lehet őrizni magyarságunkat egy idegen országban, és ha igen, hogyan? Nemzetünk szétszéledt a világban, a határok megszűnésével még inkább feloldódott a magyar tér, így a téma ma kiváltképp aktuálissá vált.

Kisebbségi sorsban, az egyre szaporodó magyar-szlovák konfliktusok közepette a nemzeti hovatartozás kérdése is egyre képlékenyebb lett, ami a szülőföldhöz való viszonyt egyes esetekben szorosabbra fűzte, vagy sajnálatos módon épp ellenkező hatást ért el.

Akár Szlovákiában tanulunk, akár határon kívül, mindannyian találkozhattunk már a különböző nemzeti identitások között őrlődő, az egyikből a másikba tartó vagy éppenséggel szándékosan a „senki földjén” lehorgonyzott emberekkel.

A Gombaszögi Nyári Tábor első napján (szerda, július 10.) 18:00-tól Ablonczy Balázs, az ELTE oktatója és a párizsi magyar intézet igazgatója új könyve, a Nyombiztosítás kapcsán mesél ilyen emberekről, s az etnicitás, identitás, hagyomány, emlékezet kérdésköreinek bonyolult viszonyáról. A történész a letűnt magyarok, másrészt többes identitású, magyarságukhoz eltérően viszonyuló egyének bemutatásával, élettörténeteik mélyebb megértésével olyan kérdésekre próbál válaszokat találni, melyek talán bennünk is megfogalmazódtak már. Például magyarnak számít -e az, aki magyarul mondja el, hogy nincs köze ehhez a nemzethez? Mi kell ahhoz, hogy külföldön is megőrizzük a magyarságtudatot és a haza emlékét?

A kötetében szereplő írások nagyrészt esettanulmányok, melyekben az újabb magyar történelem és a szlovák- magyar kapcsolatok mára elfeledett alakjai elevenednek meg: többek között egy hármas identitású levéltáros, egy zsidó fürdőorvos, egy birkózóbajnok, s az egykor népszerű írók. Ablonczy ezeknek a figuráknak a segítségével vezet minket közelebb a közös múlthoz, kultúrához és a nemzethez, hogy megfejthessük a "közös emlék a múltból és közös terv a jövőre" értelmét.

„Valóban piszkál annak a kérdése, hogyan éljük meg a történelmet a mindennapokban.” - mondja. Ha te is hasonlóképpen vélekedsz, látogass el a Kalligram sátorba, és tedd fel kérdéseidet a szerzőnek múltról, nemzetről, hovatartozásról. Mert a múltat nem siratni kell, hanem például Ablonczy NYOM-án keresni.